Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 8. (Kaposvár, 1977)

Király Lajos: Somogy megye földrajzi neveinek helytörténeti tanulságai (Ipartörténeti emlékek)

kapcsolt köznévi utótaggal, pl. Hamuházi-dülő, -mező, -tábla, -erdő stb.) említik.

12 Maga a Hamuház név azt bizonyítja, hogy ezeken a helyeken a hamuzsírt készítő munkásoknak, az ún. „hamusbetyároknak" állandóbb jellegű tanyájuk volt, és épületek is álltak itt a főzőüstöknek, kazánoknak. Valamennyi név egykori erdőterületen helyezkedik el, a környezetükben lévő nevek és a 'névmagyarázatok ezt szépen bizonyítják. A többszáz éve létrejött elnevezések keletkezésének indokát a népi adatközlők emlékezete, sajnos, csak kevés helyen őrizte meg, ezenkívül kötetünk adattár jellege sem engedte meg a részletesebb magyarázatok közzétételét. Ritka az ilyen jellegű, értékesebb közlés, mint Somogyszob 125. sorszámú névadatában: „Hamuház". Régen itt bükkfából hamuzsírt égettek. Ezt a munkát a betelepült szlovákok (az ún. burgerok) végezték." Sok helyen a Hamuház-helynevekre nem is tudnak magyarázatot adni, vagy utólagos okoskodással szénégető helyként, esetleg hamuvá égett ház emlékeként magyarázzák. Az ilyen nevek korai eredetét az is bizonyítja, hogy sokszor szerepelnek a XIX. századi térképeken is, pedig egy alkalmi földrajzi helymegjelölés állandósulásához, névvé válásához több évtizedes használatnak kell eltelnie. A Hamuház-nevek szerepelnek a Somogy megyei földrajzinév-gyűjtés során feldolgozott 1852-i ún. Croquis-ban, a kataszteri térképeken, valamint Pesty Frigyes 1864-ből származó helyhév-gyűjtésében. Névszerint a következő községek történeti anyagában találunk erre példát: Zics, Bonnya, Szegerdő, Somogyfajsz, Szentgáloskér, Zselickisfalud, Tarany, Bábonymegyer, Somogygeszti, Tikos, Mesztegnyő, Visnye, Iharosberény, Homokszentgyörgy és Kálmáncsa. A szénégetés A földrajzi nevek sok példát hoznak egy másik erdei mellékiparra, a szénégetésre is. Ez annál is inkább örvendetes tény, mert a levéltári forrásanyag alig tartalmaz erre utaló adatot. Ismét T. Mérey Klárát idézem: „Az erdei mellékiparágak közül a szénégetés - úgy látszik - csak szórványosan volt Somogyban. A Széchenyi-levéltár gazdag anyagából mindössze kétszer találkozunk vele: a gadányi kovácsnak és a csokonyai uradalom bognárainak engedélyezték tavasszal és ősszel dűlt fákból a szénégetést."

13 A földrajzi nevek tanúsága szerint ez a megállapítás korrekcióra szorul, hiszen a megye helységeinek egyötödében, összesen 52 községben találhatunk szénégetésre emlékeztető határrésznevet. 14 Az ide vonatkozó földrajzi nevek közül a Szénégető névalak az általános, néhányszor pedig ehhez köznévi utótagot kapcsolnak: Szénégető-gödör, -lénia, -dűlő, -tábla stb. Szabó T. Attila etimológiája alapján számításba vehetjük Kaposmérőből a Cingető helynevet is.

15 A névmagyarázatok alapján két névcsoportot lehet megkülönböztetni. Igy nevezik egyrészt a községi kovács számára, többnyire a település szomszédságában létesített, vagy az általa használt faszénégető területet. Ilyen adatunk va'n pl. Csurgó, Berzence, Somogyzsitva, Rinyaújlak és Darány községekből. A nevek nagyobb része a településektől távolabbi, egykor vagy mág ma is nagy kiterjedésű erdőterületekre lokalizálható. Itt iparszerűen, nagyobb tételben, az uradalom számára vagy értékesítés céljából égettek faszenet. Ilyen magyarázat fűződik például Zamárdi 364., Hajmás 93., Lábod 188., nevéhez; Homokszentgyörgy 369. sorszámú névadata szerint az illető erdőrészt „a szénégetők vették bérbe a gróftól." Gyakori, hogy a szénégető és a hamuzsírégctő területeket jelző nevek egyazon helységben, egymás közelében találhatók. így például együtt űzhették ezt a két mellékipart Tikos, Zics,