Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 8. (Kaposvár, 1977)
Király Lajos: Somogy megye földrajzi neveinek helytörténeti tanulságai (Ipartörténeti emlékek)
Zselickisfalud, Szenta, Somogyt,zob, Nagyatád, Lábod és Tarany községekben. A nevek többsége régi, legalább XIX. század eleji tevékenységre utal, hiszen az 1852-i Croqui's-lapoikon és az első kataszteri térképeken is több Szénégető névalakot találhatunk, többek között például Vörs, Hollád, Igal, Kisasszond, Szenna, Kutas és Gyékényes írásbeli neveinek anyagában. Iharosberényben egészen 1950-ig folyt az erdőben szénégetés, sőt a szőcsénypusztai erdőben jelenleg is dolgoznak szénégetők. Ha rápillantunk a hamuzsírégetés és a szénégetés elterjedését szemléltető térképvázlatra, azt láthatjuk, hogy szinte a megye valamennyi jelentősebb erdőterületéről van egy-egy adatu'nk. Legsűrűbb a névadatok hálózata Somogy nyugati részén, Dél-Somogyban, legfőképpen pedig a Zselicben. 16 A szurokégetés Nagyon kevés adatunk van egy, a mi vidékünkön ritkább erdei mellékiparról, a szurokégetésről. T. Mérey Klára adatai szerint is csak néhány helyen foglalkoznak vele: „1808-ban a megye összefoglaló jelentést készíttetett a területén folyó szurok- és kalamászégetésről, amelyet a gazdag gyantatartalmú fenyők tuskójának és gyökereinek elégetésével nyertek, s amely fontos ipari nyersanyag volt akkor. Az egész megye területén a kaposvári, a mozsgói, a hárságyi és a gálosfai uradalomban űzték ezt az erdei mellékiparágat. . Z' 1 ' A levéltári adatok kiegészítésére a következő földrajzi neveket tudjuk idézni: A Szenta községhez tartozó erdőségből az 1865. évi kataszteri térkép rögzítette a Kalamász Berek mellék dűlőnevet, a Pesty Frigyes-féle gyűjtés pedig ugyanerre a területre a Kalamász berki nevet közli. Bőszénfa község adattárában is a Pesty-gyűjtésből származik a Kalamászi-mező földrajzi név. A Cserénfa területén lévő Hamuház nevet az adatközlő a következőképpen magyarázza: „Valamikor itt hamuból kulimászt főztek." Ezek a nevek olyan régebbi ipari tevékenységet idéznek, amelynek folytonossága már a múlt század közepén megszakadt, természetes tehát, hogy a mai adatközlők nem tudnak a néveredetre egyértelmű magyarázatot adni. Maga a kalamász szó jelentése is elhomályosulóban van, a somogyi helynévgyűjtemény csak történeti példákban szerepelteti, az egyetlen ma élő előfordulása már eltorzult szóalak, pl. Szenta anyagában a 224. sorszámú Kalamár földrajzi név. A mészégetés és a salétromgyártás Nem tekinthető jelentős erdei mellékiparágnak a mészégetés és a salétromgyártás. T. Mérey Klára egy utazó feljegyzéseit idézve arról számol be, hogy „Somogy megye északi részén Tihanyból szerzik be a tavon át a mészkövet, és megyénkbén égetik ki mészégetőkben." Is Tóth Tibor a mernyei uradalom gazdálkodásának tárgyalása során áttekinti az uradalmi mészégetés történetét is : „Az uradalmi mészégetés Dörgicsén kezdődött meg. 1817-ben még csak kettő, 1820ban már három kemence működött itt. 1827-ben összesen 162 pm meszet készítettek. Ez a mennyiség azonban annyira nem volt elég, hogy már 1828-ban a központi kerületek részére Vadén is megkezdték a mészégetést." 19 Ennek a mészégetésnek a nyomát a földrajzi nevek is őrzik, Gamás anyagában, a vadéi területen található egy Mészégető név, melynek helynévmagyarázata szerint a kemence még látható. Ehhez közeli területen jelzi az 1852-es Croquis térkép a következő dűlőneveket: 26/406. C. Mész Kemenczei 26/407. C. Mészkemenczevégi 26/408. Mészkemencze alsó. Megyénkben még a következő községekben
