Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 8. (Kaposvár, 1977)
Szili Ferenc: Cukorrépa-termesztés a Mezőgazdasági Ipar RT kaposvári cukorgyárának vonzáskörzetében (1894-1904)
vagyis ioo kg szörplé tápegység annyit ért, mint 82 kg búzakorpa, vagy 70 kg tengeri dara. A 70 kg tengeri dara 7 korona 80 fillérbe, a 82 kg búzakorpa 8 korona 60 fillérbe, 100 kg szörplé (Szigetvárra szállítva 12 korona vagonrakománykénti vasúti díj mellett) csupán 6 korona 20 fillérbe került. A használati utasításokból azt is megtudjuk, hogy csak vízzel hígított állapotban lehetett felhasználni, mégpedig a felaprított szálastakarmányt erőtakarmánnyal keverték, amelyet rétegenként 1 kg szörplével meglocsoltak. Amikor az állatok a szörplevet már megszokták, a napi adagot 1 1/2 kg-ra is fel lehetett emelni. A szörplevet a hízó szarvasmarhán kívül a jármosökörrel, a tejelő tehénnel és a lóval is etették, kivéve a viselős anyaállatokat, amelyeknek legfeljebb csak fél adagot lehetett adni. 110 Az alábbiakban bemutatott takarmányanalízissel is a nagybirtok-üzemeket kívánták meggyőzni a szörplé etetésének a hasznosságáról : 117 A malátacsíra tartalmazott 89,0 szárazanyagot, 17,0 proteint, 2,1 zsírt, 49,1 szénhidrátot. A szörplé tartalmazott 81,4 szárazanyagot, 8,1 proteint, 63,0 szénhidrátot. A friss répaszelet tartalmazott 6,9 szárazanyagot, 0,6 proteint, 0,08 zsírt, 4,0 szénhidrátot. A takarmányrépa tartalmazott 12,0 szárazanyagot, 0,5 proteint, 0,1 zsírt, 9,7 szénhidrátot. A malátacsíránál 104,1 takarmány egység értéke 4,3 kr, összesen 4,50 Ft, a szörplénél 87,3 takarmányegység értéke 3,4 kr, összesen 3,0 Ft, a friss répaszeletnél 5,96 takarmányegység értéke 4,6 kr, összesen 0,28 Ft, a takarmányrépánál 11,4 takarmányegység értéke 5,2 kr, összesen 0,60 Ft volt. Kladnigg igazgató szerint a szörplé használata a trágya értékét is növelte, mivel fokozta annak a kálitartalmát. 1903-tól kezdve a cukorgyár erőtakarmány gyártására is berendezkedett, hét féle mintát készítve ajánlotta termékeit igen változatos variációban. 118 1. 60% búzakorpa 5- 1 5, 2 % lucernaszecska 40% szörplé 9,6% szénaszecska 2. 32,9% polyva 7,6% takarmányliszt 71,1% szörplé 20,7% répaszelet 3. 28,9% polyva 46,9% szörplé 71,1% szörplé 6. 32,9% tengeri csutka 4. 28,9% szalmaszecska 4,7% takarmányliszt 71,1% szörplé 62,4% szörplé 7. 14,3% polyva 7,1% lucernaszecska 14,3% kukorica csutka 64,3% szörplé A fenti erőtakarmányoktól a termelők azonban éppúgy idegenkedtek, mint kezdetben a szelettől, illetőleg a szörplé használatától. Többségük még arra hivatkozott, hogy megmaradnak a tiszta szörplé etetésnél, nemcsak azért mert olcsóbb, de a tapasztalatok miatt is.
