Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 8. (Kaposvár, 1977)

Szili Ferenc: Cukorrépa-termesztés a Mezőgazdasági Ipar RT kaposvári cukorgyárának vonzáskörzetében (1894-1904)

A cukorrépa feldolgozásából visszamaradt iszap mésztartalma következtében a mezőgazdaságban igen hasznosítható volt. A cukorgyár iooo q cukorrépából ioo q iszapot nyert.

119 Mivel a cukorrépa-területek nagyobb része mészben szegény volt, az iszappal való trágyázása növelte a terület hozamképességét. A cukorgyár számításai szerint ioo q iszap 400 kg foszforsavat és 50 kg legényt tartalmazott, mivel 1 kg foszforsav 20 krajcárba, 1 kg légeny pedig 60 krajcárba került, a 100 q iszap értéke 50 Ft volt.

120 Kladnigg szerint a csehországi gyárak az iszapot vagononként 15-20 forintért árusítják, a kaposvári cukorgyár azonban egyelőre hajlandó a nagytermelőknek azt ingyen a rendelkezésükre bocsátani. Még 1900-ban is díjmentesen adták a mésziszapot, de Kladnigg szerint q-ként majd 20 fillért fognak kérni. A század első éveiben a termelők már megyeszerte érdeklődtek a mésziszap felhasználásának a lehetőségeiről, különösen azokról a vidékekről, ahol a talaj mészben szegénynek bizonyult. Surd község határában 1903-ban a földművelésügyi miniszter 36310 sz. rendelete értelmében mésziszaptrágyázási kísérleteket végeztettek és minden olyan cukorrépa-termesztő nagybirtok-üzemben is, ahol a terméseredményt növelni kívánták. 12. Cukorrépa-termesztési kísérletek A cukorrépa-termesztés eredményességét több tényező befolyásolta, így a talajviszonyok, a hőmérséklet és a csapadék, a magfajták helyes kiválasztása, a cukorrépaművelés technológiájának ismerete, valamint a megfelelő műtrágyák használata. Mindezeknek a figyelembevételévél lehetett csak - a cukorgyárak és a termelők érdekeit összhangba hozva - a cukorrépa termesztését magasabb színvonalra emelni. A cukorgyárnak és a répatermelő gazdaságoknak egyaránt közös érdeke volt a fenti szempontok figyelembevétele, a cukorrépa-termesztés tudományos elemzése. A cukorgyárak azonban ekkor még a talajlaboratóriumok hiányában hatékony talajvizsgálatokat nem tudtak végezni, de a nagybirtok-üzemek sem rendelkeztek azokkal a gyakorlati ismeretekkel, amelyeknek a birtokában akár egy uradalmon belül is megállapíthatták volna, hogy a cukorrépa termesztéséhez a talajviszonyok hol a legmegfelelőbbek. A nagybirtok-üzemek évekig kísérletezve magas „tandíjat" fizettek a hasznos tapasztalatokért. A talaj, a műtrágya és a cukorrépa fejlődésének kölcsönhatását nem ismerve, a lúgos és a savanyú hatású műtrágyákat nem mindig a megfelelő parcellákba helyezték. A cukorgyár a természeti viszonyok meghatározó, illetőleg befolyásoló szerepét felismerve, 1894-től - havi lebontásban rendszeresen feljegyezte a hőmérsékletre és a csapadékra vonatkozó legfontosabb meteorológiai adatokat. Tekintve, hogy a vonzáskörzet különböző tájegységekből állt, az igazgatóság kéthetenként jelentéseket kért a csapadékviszonyokról. Majd a hőmérséklet és a csapadékviszonyokat figyelembe véve adott javaslatokat, de ha érdeke úgy kívánta, utasításokat is az uradalmaknak a cukorrépa munkafázisainak az elvégzésére, illetve meghatározhatta a répa szedésének és szállításának az időpontját is. A szuperfoszfát, a chilisalétrom és a mésziszap részint közvetlenül a cukorgyárból került a termelőkhöz, vagy pedig annak közvetítésével rendelték meg a különböző gyáraktól és a kereskedelmi cégektől. A foszfor a cukorrépa-