Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 8. (Kaposvár, 1977)

Szili Ferenc: Cukorrépa-termesztés a Mezőgazdasági Ipar RT kaposvári cukorgyárának vonzáskörzetében (1894-1904)

felbontását kérték. A kedvezőtlen időjárás mellett a szakszerűtlen répaművelés is pótolhatatlan károkat okozott. A cukorrépa-termesztésben még járatlan és gyakorlatlan munkásokkal az első évek mérlegét nem tudták mindenütt pozitívvá tenni. Perozel József bikácsi termelő véleménye nem egyedi, amikor azt bizonyítja, hogy „a cukorrépa termesztése még a ráfordított munkát sem fizeti ki, hanem egy jó summát még rá kell fizetnem minden nap 70-80 napszámossal dolgozunk, nem tudunk egy nap egy vagonnal összehozni".

28 A termelők közérzete, a cukorgyárral meglévő harmonikus kapcsolatuk vagy éppen ellentétük jelentősen befolyásolta a cukorrépa-termesztés kiszélesítését, illetőleg annak csökkentését. Az alábbiakban részletesen elemezzük a vonzáskörzet cukorrépa-termesztésének főbb adatait:

29 (2-7-es sz. táblázatok) A könnyebb áttekinthetőség miatt a vizsgálatot megyénként végeztük, mivel a vonzáskörzeten belül a különböző adottságok következtében lényeges eltérések is mutatkoztak. A kistermelők termelési adatait különválasztottuk, mivel a nagybirtok-üzemekben és a paraszti gazdaságokban más feltételek és körülmények között termeltek. A nagytermelő kategóriába soroltuk mindazokat, akik a nagybirtok-üzemekben termelték a cukorrépát, függetlenül a kataszteri holdak számától. A MIR kaposvári igazgatósága nagytermelőknek a 10 kat. h.-nál többet termelő gazdaságokat tekintette. Ettől a megállapítástól eltekintünk, mivel a néhány holdas cukorrépa-termesztés is másként illeszkedett a nagy- és kisüzem struktúrájába és a következményekben is másképpen hatott. Somogy megye a cukorrépa-termesztés terén a vonzáskörzetben meghatározó szerepet játszott. A cukorrépa-terület alakulását vizsgálva azt látjuk, hogy 1894-ben a kaposvári cukorgyár részére termelt területnek a 64,4%-a Somogyban volt, megelőzve Tolna megye 21,6%-os, Baranya megye 11,8%-os és végül Fejér megye 2,2%-os területrészesedési arányát. Somogyban a cukorrépa területe 1894-1897. között dinamikusan növekedett, de hasonló tendencia érvényesült Tolna és Baranya megyében is. A cukorrépát érintő válság 1897-ben mindhárom megyében megtorpanást idézett elő, különösképpen Baranya megyében. Somogy és Tolna megyében a századfordulótól ismét területi növekedés mutatkozott, de az 1902. évi cukorválság újabb visszaesést hozott maga után. Ha a vonzáskörzetben a területrészesedési arányt vizsgáljuk, az esetiben kitűnik, hogy a kaposvári cukorgyár répaszállító területe elsősorban Somogy megye volt. A területrészesedés aránya e megye javára fokozatosan eltolódott, 1894-1903. között majd 10%-os növekedést mutatott. Baranya megye területrészesedése 1898-ig 11-12% körül mozgott, majd a cukorválság hatására 5-6%-ra csökkent, fejlődést csak az 1903-as esztendőben láthatunk, de az első évek szintjét nem érte el. Tolna megye részesedése az első években 20-21% körüli, ugyanakkor feltűnő, hogy a válság éveiben mind a terület, mind pedig a részesedés terén növekedést mutat, csupán az utolsó két évben látunk csak visszaesést, amely viszont a vonzáskörzeten belül a legnagyobb. Fejér megye részletes elemzésétől eltekintünk, tekintve, hogy részesedési aránya csak 2-3% körül volt, majd 1898-tól ebből a megyéből már nem is szállítottak cukorrépát a kaposvári cukorgyárba. Ugyanakkor kiemelten kell kezelnünk a MIR kaposvári béruradalmát, mivel a cukorgyár erre „ráépülve" nemcsak a válsághatásokat tudta enyhíteni, hanem egyben manipulálhatta a cukorrépa termesztését a megyehatárokon túl is. A béruradalom mint mezőgazdasági nagyüzem abban is különbözött a többi répatermelő nagyüzemtől, hogy ilyen