Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 8. (Kaposvár, 1977)

Szili Ferenc: Cukorrépa-termesztés a Mezőgazdasági Ipar RT kaposvári cukorgyárának vonzáskörzetében (1894-1904)

nagy területen sehol sem termeltek cukorrépát. Nyilvánvaló, hogy a cukorrépatermelés előnyein túl meg kellett oldani azokat a nehézségeket is, amelyek éppen ebből adódtak. A későbbiekben ezt a kérdést még majd érinteni fogjuk. A cukorrépa-terület növekedése itt a leggyorsabb és - eltekintve a századvégi megtorpanástól - itt volt a legnagyobb is. A terméshozamnál tíz év alatt több mint másfélszeres a növekedés, az átlagtermés pedig viszonylag magas szinten, - kevés szóródással - statikus képet mutatott. A kaposvári béruradalom a cukorgyár répaellátása szempontjából jelentősebb szerepet töltött be, mint Tolna és Baranya megyék együttvéve. Ha a vizsgált vonzáskörzet tíz év összesített adatait összevetjük, akkor az alábbi képet kapjuk. A négy megyében a kaposvári cukorgyár részére 33 297,64 hektáron termeltek cukorrépát. Somogy megye 65,73%-os területi részesedésével messze kiemelkedően az első helyet foglalta el, Tolna 24,81%-os, Baranya pedig 9,06%-os részesedésével csak kiegészítő funkciót töltött be. A MIR kaposvári béruradalma 45,25%-os megyén belüli területi részesedésével az egész vonzáskörzet bázisgazdaságának számított. A 7214917,50 q cukorrépa 64,03%át Somogyból, 25,91%-át Tolnából, 8,97%-át Baranyából, 0,6%-át pedig Fejér megyéből szállították. Figyelemreméltó, hogy a hektáronkénti átlagtermés tekintetében Tolna és Baranya megye is megelőzte a MIR kaposvári béruradalmát, Somogy megye pedig e tekintetben az utolsó helyre került. A cukorrépa-termesztés eredményességének azonban csak egyik fokmérője a hektáronkénti átlag, mivel a kísérletező gazdaságok - ezek közé tartozott a MIR kaposvári béruradalom is - elsősorban a cukorrépa cukortartalmának a fokozására törekedett. Az uradalmak és a parasztgazdaságok jelentős része pedig a nagyobb fajsúlyú répatermesztésre törekedett, részint az értékesítés, és - az uradalmak esetében - a szeletjárandóság növelése érdekében. 5. Kistermelők A nagy és a kistermelők részesedése a cukorrépa termesztésében országosan és a vizsgált vonzáskörzetben is eltérő képet mutatott. A rendelkezésünkre álló országos adatok szerint az 1888-89 és az 1898-99-es üzemévekben a két üzemtípus a cukorrépa termesztésében az alábbiak szerint részesedett.

30 Üzemév Kistermelők Répamennyiség Nagytermelők Répamennyiség száma % 1000 q % száma % 1000 q % I8Í I8-89. 14950 96,4 1506 40,0 553 3,6 2272 60,0 18c »8-99. 31210 94,8 4719 29,0 1719 5,2 il 508 71,0 Tíz év alatt - a magyar cukoripar legdinamikusabban fejlődő időszakában - a kistermelők száma 208,76%-kal, a nagytermelőké pedig 310,84%-kal növekedett. A termelők részesedési arányában ennek ellenére alapvető módosulás nem történt. A répamennyiség terén bekövetkezett változás már nagyobb különbözetet mutatott, jóllehet a fejlődés tendenciája mindkét üzemtípusban azonos irányú, a növekedés dinamizmusa azonban különbözött, a kistermelőknél