Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 8. (Kaposvár, 1977)
Szili Ferenc: Cukorrépa-termesztés a Mezőgazdasági Ipar RT kaposvári cukorgyárának vonzáskörzetében (1894-1904)
A cukorrépa-termesztés és a cukorgyártás fejlődését előmozdította az a tény is, hogy 1867-1873. között 170 ipari részvénytársaság alakult, nagyobb lett a tőkebefektetés, amely a sajátosan magyarországi viszonyokból adódóan elsősorban az élelmiszeripart érintette. 171 1884-től elmélyülő gabonaválság következtében a búza, a rozs, a repceterületek kiterjedésükben megrekedtek, a szakszerűbben vezetett gazdaságok az állattenyésztéssel, elsősorban a marhatartással próbáltak gazdaságaikban helyreállítani azt az egyensúlyt, amely a gabonaválsággal labilissá vált. A fokozottabb állattartás következtében a növénytermesztési kultúrát átalakították, ami azonban újabb kérdőjelet tett fel, nevezetesen a takarmánytermesztés szerkezeti módosítását és mennyiségi növelését. Ez a korszak a magyar mezőgazdaság intenzív átalakulásának egyik legdinamikusabb szakasza. A növénytermesztési struktúrában a cukorrépa-termesztés általánossá válása - a vizsgált térségben pedig a megindulása - alapvető minőségi változást idézett elő. Ettől kezdődően az iparszerű termelést nemcsak a cukorrépánál, hanem más növényi kultúráknál is kezdik bevezetni. Az iparszerű termelés elsősorban a mezőgazdasági nagyüzemeknek, de a parasztgazdaságoknak a bioritmusát is átalakította. A rendelkezésre álló munkaerővel és a hagyományos munkaintenzitással már nem lehetett tovább eredményesen gazdálkodni. Ezért a mezőgazdasági nagyüzemek a növekvő feladatok elvégzésére az újonnan alakult szakmányos munkások - sommások - rétegét vették igénybe. Egyetértünk azzal a megállapítással, hogy „a cukorrépa-termesztés kiterjesztésének egyik lényegesebb hatását abban látjuk, hogy az összes korábban termesztett kultúrákhoz képest összehasonlíthatatlanul megnövelte az egységnyi területre szükséges munkaráfordítást" 15 . A cukorrépa-termesztés kiszélesedését most már Délkelet Dunántúl térségében az i-es számú táblázat alapján érzékelhetjük. 16 Vizsgálódásunk majd két évtizedet, az 1876—1893. közötti időszakot foglalja magában. Somogy, Baranya és Tolna megye mellett Fejér megye cukorrépa-termesztési adatait is feltüntettük, részint mivel - a vonzáskörzettel - Délkelet-Dunántúl térségével határos, másrészt a MIR Kaposvári Cukorgyárába, ha minimális mennyiségben is, de e megyéből is szállítottak cukorrépát. Bázisévnek az 1876-os évet azért vettük, mert a megyékre vonatkozó cukorrépa-termesztési adatok ettől kezdve állnak rendelkezésünkre. Az 1870-es évek második felében a cukorrépa-termesztési adatok még megközelítően azonos képet mutatnak, jóllehet a cukorrépával bevetett terület növekedése Baranya megyében már ekkor is valamivel gyorsabb volt. Az 1876— 1893. közötti időszakban - a gabonaválság következtében Somogyban a cukorrépa területe 563,12%-kal, Baranyában 521,32%-kal, Tolnában 1335,71%-kal, Fejér megyében pedig 1238,75%-kal növekedett. Fejérmegye relatíve csak a második, de abszolút számokban kifejezve az első helyen állt, 1893-ban e megyében már 2589 hektáron termesztettek cukorrépát. A fejlődés tekintetében választóvonalnak az 1884-es évet tekinthetjük, amelytől számítva a cukorrépa területe fokozatosan növekedett, most már nemcsak takarmányozási célokra termelték a cukorrépát, hanem az ácsi cukorgyár részére is. Baranya és Somogy megye adatait összevetve azt látjuk, hogy Baranya a cukorrépa-termesztés terén valamivel előrébb tartott, de a nivellálódási folyamatot már ekkor érzékelhetjük. A fejlődés Tolna megyében volt relatíve a leggyorsabb, de abszolút számokban kifejezve elmaradt a többi megyéktől. Itt a gyorsabb fejlődés is fáziskieséssel, csak az 1880-as évek végétől jelentkezett. Ha
