Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 8. (Kaposvár, 1977)

Benda Gyula: A Somogy megyei adózók termése 1816-ban

megyei össztermést is megbecsülni, az igali és marcali járásban az őszieknél az 1790-es és 1846. évi termés alapján választottuk szét a búzát és rozsot, az igali járásban pedig a zab és kukorica mennyiségét 50-50%-nak vettük. 20 A termés mennyisége mellé oda kívánkozik a korábban már ismertetett minősítés is: a-búza közepes, a rozs igen gyenge, a zab, hajdina, kukorica pedig közepes. Teljesek-e az összeírások? A magyar feudális közigazgatási gyakorlat ismeretében nyilvánvalónak tű­nik, hogy mindkét összeírás csak a paraszti (adózó) népességre terjedhetett ki. Az első esetben, a gabonaszükség összeírásánál ez viszont nem tűnik természetes­nek - a rossz termés a kisbirtokos nemesi falvakat is súlytotta oly mértékben, hogy maguk is segélyre szorultak. Az összeírások nem mindig világosak e vonatkozás­ban; a kaposi járás táblázatának címe pl. egyértelmű: „Öszve-irása a Gabona mennyiségének, melly a Kaposi járásban az Adózó Népnek szükséges". A többi járás csak „Gabonából szűkölködő" helységek feljegyzéséről ír. Az igali járás összeírásában szerepel Megyer nemesi község: a maghozamot, a termést és a ve­tőmaghiányt azonban nem adja meg, a kitöltés a ki nem mutatott vetőmaghiány pótlásával kezdődik. A marcali és szigeti járásban viszont nemesi falvak is ösz­szeírásra kerültek, pl. Vid (Nemes), Nemes Déd, Görösgál, Kapós Keresztúr. A második összeírásban már csak az adózók vetése és termése megneve­zés szerepel, ezért a nemesi- és zsellérfalvak kimaradtak: Páczod (babócsai járás - csak zsellérek lakják), Megyer (igali járás - közbirtokossági falu), Szöllős-Kis­Lak (kaposi járás - közbirtokossági falu), Marcali, Nemes Déd, Nemes Kisfa­lud, Nemes Pátró, Nemes Vid, Horvátkút (marcali járás - Marcali kivételével közbirtokossági, nemesi falvak). A szigeti járásban nem ilyen egyszerű a helyzet, Görösgál, Boldog Asszonyfa nemesi falvak mellett hiányzik Kis Keresztúr (zsel­lérek lakják), Szent Luka (üveghuta), valamint Kapós Keresztúr, Simonfa, Zsi­bólt. Ha a nemesi és zsellérközségek s talán még az ipari telep is joggal marad­hatott ki, az utolsó három falu megmagyarázhatatlanul hiányzik. 21 Más jelenség is bizonyítja, hogy hiányos az összeírás: ez ugyanis - amelyik nem névsorban, ha­nem feltehetőleg felkeresésük rendjében vagy szolgabírói kerületenként közli a falvakat - Gyöngyösmellék, Pettend vonalától délre a Dráváig terjedő falvak­ban egyáltalán nem mutat ki semmilyen tavaszi vetést. 22 Pedig ugyanezen hely­ségek egy részénél a gabonabeli szükség összeírásánál az a megjegyzés szerepel, hogy zabot adhat a katonaságnak. Ezek: Dombó, Gárdony, Gyöngyösmellék, Kis Tamási, Lakócsa, Nemeske, Németújfalu, Pettend, Szörény, Tótújfalu, Zádor. Vagyis a szigeti járás termésösszeírása e téren is hiányos. Ezek szerint területileg négy járás teljes, egy részben hiányos. Ezek után egy pillanatra térjünk vissza a szűkölködők összeírására. Milyen községek (jobbágyfalvak) maradtak ki onnan? Dada (babócsai járás), Orczi, To­ponár (kaposi), Zala (igali), Pacza (szigeti). Ezek közül Dada, Orczi és Toponár átlagon felüli jó termést mutat ki később (pl. Dada: búza 4,71-szeres, rozs 3,76­szoros; Orczi: búza 3,29-szeres; Toponár: búza 2,53-szeres), Zala viszont igen gyenge hozamot jelent. Pacza adata értékelhetetlen (73 mérő vetés után termett volna 1293 mérő búza). Vagyis a gabonaszükség összeírását is nagyjából teljesnek mondhatjuk, hiszen a nem nagyszámú kimaradó faluban részben valóban jó ter­més volt.

Next

/
Thumbnails
Contents