Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 8. (Kaposvár, 1977)
Benda Gyula: A Somogy megyei adózók termése 1816-ban
Ezért tartjuk fonfOs'nak, hogy felhívjuk a figyelmet egy még nem kellően kiaknázott forráscsoportra, az 1848-at megelőző korszak termésjelentéseire. A XVIII. században elsősorban a rossz termés esetén jelentkező inség elhárítása céljából alakult ki szinte egész Európában a fő mezőgazdasági kultúrák (gabona, bor) évenkénti termésének központi megfigyelési rendje. Magyarországon az 1770-es évek elejétől beszélhetünk rendszeres termésjelentésről: a törvényhatóságoknak aratás után kellett felküldeni táblázatos kimutatást a négy fő gabona (búza, rozs, árpa, zab) mennyiségéről, a szükségletről és az esetleges feleslegről. 1790-től aztán már csak azt kellett jelenteniük, hogy jó, közepes vagy ross2 volt-e a termés. Igen gyenge aratás esetén azonban a helytartótanács továbbra is kért a termett mennyiséget is feltüntető kimutatásokat. A napóleoni háborúk alatt jelentkező sorozatos rossz, sőt ínséges évek miatt szükségessé vált az éhséggel küszködő megyék központi segélyezésének szabályozása is. A pénzbeni vagy természetbeni segélyt is összeírások elvégzéséhez és bemutatásához kötötték/ 1 A XIX. század elejének talán legrosszabb éve 1816 volt, amelyik Magyarországon is országos éhínséget hozott. Ez év szeptemberében József nádor valamennyi megyétől a szokásos jelentéseken kívül számszerű kimutatást kért az őszi és tavaszi vetések mennyiségéről, a termésről. A fennmaradt kimutatások, együtt ugyanezen év ínségösszeírásaival, fontos és eddig még nem elemzett forrásai gazdaságtörténetünknek. 5 Somogy megye összeírásainak közlésével és vázlatos elemzésével ezt kívánjuk bizonyítani. Természetesen a kvantitatív elemzés felvázolt programjából egyetlen forrás kapcsán csak igen keveset teljesíthetünk, de további helyi források bevonásával, főleg a községi szintű elemzés végrehajtásával közelebb kerülhetünk majd annak megvalósításához. De ez már nem lehet feladata ennek a cikknek. Az iSiá-os ínséges év Somogyban 1816 egész Európában rendkívüli időjárást és gyenge termést hozott. 6 Magyarország sok vidékén is kifagyott az őszi vetés, majd a túl bőséges csapadék, árvíz, jégeső okozott a szokásosnál több kárt. A megyék túlnyomó többsége az ősziekből rossz, a tavasziakból közepes termést jelentett. 7 Somogy megye alispánja július i-én küldte fel a szokásos évenkénti jelentést a várható termésről a helytartótanácsnak. Eszerint a búza, a zab és a kukorica középszerűnek mutatkozott, a rozs azonban igen rossz (pessimus) termést ígért. A vetéseket a téli fagy, majd a sok eső károsította meg. A széna is gyenge a sok eső miatt. 8 Aratáskor kiderült, hogy a termés még a várakozásnál is gyengébb. Kovács Antal alispán augusztus 13-i levelében már sötét színekkel ecseteli a megye helyzetét, az egerek és a víz tönkretette az őszi gabonát, a tavasziak, főleg a hajdina és kukorica (a szegények tápláléka) nem tud beérni - éhség fenyegeti a megyét. A földesuraknak sem termett, segíteni tehát nem tudnak, a megye házipénztárában pedig 'nincs pénz. Így aztán a katonaságot sem tudják ellátni. 9 A megye közgyűlése augusztus 19-én kéri a helytartótanácsot, hogy vonják ki a megyéből a katonaságot, vagy ha ez nem lehetséges, élelmezzék a katonai raktárakból. Egyúttal pedig jelzi, hogy a megye szűkölködői részére központi segélyért kell folyamodnia, s az ehhez szükséges összeírások végrehajtására a szolgabírákat már utasította is. Ugyanakkor tárgyalja a gyűlés Strasszer Gáspár kaposvári pékmester bejelenté-