Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 8. (Kaposvár, 1977)
Benda Gyula: A Somogy megyei adózók termése 1816-ban
sét, hogy augusztus végével már nem tudja vállalni a rabok kenyérrel való ellátását. A megye bizottságot küld ki, amelyik a rabok és megyei servitorok számára (2 500 illetve 2 196 pozsonyi köböl) gabona vásárlását látja szükségesnek, s Szalay Antal táblabírát Bács megyébe küldi ennek beszerzésére. 10 Közben a riasztó hírek miatt a helytartótanács is körlevelekkel bombázza a megyéket, hogy milyen intézkedéseket hozzanak a fenyegető szükség ellen, s ezekről tegyenek jelentést. 11 Somogy megye szeptember 12-én már felküldi a központi segélyhez szükséges összeírást: az őszi vetéshez és élelemre szükséges, és más forrásból nem pótolható gabona mennyiségét 128 581 mérőre számítja, s ennek beszerzésére 300 ezer forintot kér. Ugyanekkor a megyei rendek úgy döntöttek, hogy kérésük támogatására Mérey Lászlót és Somsich Pongrácot felküldik Pestre a nádorhoz, hogy azok élőszóban is lefessék a megye szomorú állapotát, valamint adminisztrátorukat, Teleki Lászlót is felkérik közbenjárásra. A közgyűlés egyben határozatot hozott a helytartótanács által javasolt intézkedések végrehajtásáról: újra szabályozzák a malmok őrlési vámját és szorosan felügyelnek a molnárokra, a földesurakat felkérik, hogy segítsenek jobbágyaikon, megtiltják a pálinkafőzést, a gabonának cserépedényért vagy faáruért való elcserélését, a „gabonával való uzsorás vásárlásokat". 12 A nádor és a helytartótanács a megye segélyt kérő leveleire és a személyes közbenjárások alkalmával mindig újra és újra megismétli, hogy a kincstártól segély nem várható, a megyének saját erőből kell megoldania az inség elhárítását. A katonaság ellátását sem tudja magára vállalni a kincstár, de hozzájárul, hogy felerészben árpa- és zablisztből sütött kenyérrel élelmezzék. 13 Januárban a helytartótanács megint elutasítja a megye kérését a katonaság élelmezése vonatkozásában, de az ellátás megszervezéséhez szükséges pénz kölcsönként való kiutalását Ígéri. A megye 106 836 forintra tette az ehhez szükséges pénzt, s további 200 000 forintot az adózók felsegítésére kért, akik ahogy írja, „kukoricacsutkából" sütött kenyérrel tengődnek. 1 ' 1 Közben Szalay Antal Barcsra szállít 4 100 mérő árpát a megye saját szükségletére, az alispán pedig levélben szólítja fel a megye földesurait, hogy segítsék jobbágyaikat. Erre serkenti a megye urait májusban Teleki László adminisztrátor is. lállián Boldizsár másodalispán létre is hoz egy társulatot a nép megsegítésére. Batthyányi Fülöp 1000 forint segélyt, báró Pászthory 100 forintot ajánlott fel. 15 Júniusban a helyzetet így jellemzi a megye: „az mostani közönséges szükségbe, s majd úgy szólvá'n valóságos éhségbe . . ." 1<> Június végére érkezik meg a helytartótanács levele, amelyik értesíti a megyét, hogy 15 000 forint segélyt kapott az uralkodótól. A közgyűlés válasza: a segítség elkésett, már aratják az árpát és mire szétoszthatnák a segélyt, vége az aratásnak is (még 8 nappal korábban is hatásos lett volna a segítség). A jobbágyok a pénzsegély kiosztásával csak eladósodnának. A segélyt tehát nem fogadhatják el. 17 Teleki László adminisztrátor levélben kéri a megyét, hogy változtassa meg álláspontját, a közgyűlés azonban továbbra is fen'ntartja azt, hiszen - ahogy írják - az aratás tűrhető bőséggel fizetett. 18 Ez a néhány adalék nem törekszik arra, hogy feltárja a megyei igazgatás működését, valóságos ínségenyhítő tevékenységét. Az éhínség vagy csak ínség méreteinek megítéléséhez is további adatok szükségesek (pl. a demográfiai mutatók -•a halandóság, születésszám alakulása stb.). Célom mindössze annyi volt, hogy
