Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 7. (Kaposvár, 1976)

Jankovich-B. Dénes: Adatok a Rinya-völgyi középkori településtörténetéhez

ismét, amikor Zsigmond a hűtlen Zentmihal-i Mihály leányának itteni birtokrészeit Theten-i Péter mesternek adományozza.

316 1439-ben Tur-i Thetheny László sógorának, Tur-i Kozma deáknak adományozza Szentmihályban lévő birtokrészeit. Az adományozással kapcsolatban per is keletkezett, mely 1446-ban kiegyezéssel ért véget.

31

' 1455-ben Kozma deák szentmihályi birtokából 10 jobbágytelket ad át Thura Jánosnak.

318 1474-ben Kozma újabb szentmihályi birtokrészeket szerzett meg rokonaitól: Thur-i Balázs, jelenleg Buda lakója, János fia és leányai nevében is itteni birtokot, mivel ezek lakóhelyétől messze esnek, 180 magyar aranyforintért átadták Kozmának.

319 1493-ban Debrente-i Himfy Imre felesége révén lett részbirtokos Szentmihályon.

320 1498-ban a Rinya folyón álló malmot is megszerezte.

321 1504-ben szintén a Thuriakat és Debrentheieket találjuk birtokosként.

322 1510-ben viszont Szenterzsébet-i Térjék Elek elcseréli itteni birtokrészeit Keresztúri Miklós Zala megyei tulajdonával, így ezentúl a Keresztúriak is szerepelnek Szentmihályon.

323 A dicalis conscriptiók szerint Rinyaszentkirályhoz hasonlóan itt is számos kisnemesnek volt részbirtoka. Az összesen 24 „földesúr" közül a legtöbbször Zöld Istvánt, Turi Mátyást, Keresztúri Imrét és Ferencet, Porkoláb Mártont, Ellyevölgyei Farkast, Inakody Pétert említik.

324 A török adóösszeírások szerint 1554-ben 9, 1565-66-ban 5 adóköteles háza volt.

32j 1557-ben elpusztult, de lakosai hamarosan visszatérhettek, az 1696-os összeírásban is szerepel.

326 A mai Szentmihály-puszta Rinyaszentkirálytól északra, a Lábodi-Rinya jobb partján, egy kisebb kiemelkedésen terül el. A középkori település ettől északkeletre, a Fülecs-pusztára vezető földút két oldalán terült el. A helyi hagyomány ma is Templomdombnak nevezi, és régészeti leletekre emlékezik.

32

' A helyszínen sok paticstörmelék figyelhető meg, és jellegzetes középkori kerámia gyűjthető. Rinyaiíjnép 1231-ben a Tibold nemzetség lábodi uradalmához tartozott, nevét Wynep alakban írták.

328 1352-ben hasonló alakban szerepel.

329 1417-ben a Perneszi család birtoka lett, és az is maradt a törökkor végéig.

330 Temploma - bár nem említik kellett hogy legyen, mert 1494-ben a pápai követ papját Budára idézi a fehérvári káptalan ellenében.''

31 Péter nevű plébánosa 1542-43-ban 2 forint egyházi hozzájárulást fizetett.

332 A dica-jegyzékekben a 16. század folyamán mindenütt Perneszy Ferenc birtokaként szerepel, ez alól csupán az 1596-os esztendő a kivétel, amikor közvetlenül a babócsai vár alá tartozott. Átlagosan 10 porta után fizetett tizedet, Araccsal és Könyököddel együtt.

333 A törökök 1554-ben 4, 1565ben ugyanannyi adózót írtak össze Rinyaújnépen.

334 a) Könyöked Már az Árpád-korban létezett. 1231-ben Cunheked néven Tamás, Bodor és Tibold birtoka lett.

330 Az 1333-37. évi pápai tizedjegyzékekben is szerepel, tehát valószínűleg temploma is volt.

336 1417-ben Kevnyeked néven találkozunk vele.

33

' A század végétől kezdve Rinyaúj néppel és Somogyaraccsal együtt Perneszi Ferenc birtoka. 1536-ban 6, 1542-ben 21, 1546-ban 7, 1548-ban 12, 1550-ben 15 házát írták össze. 1555-től kezdve pusztának jegyezték fel.

338 Lakosai azonban