Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 7. (Kaposvár, 1976)
Szili Ferenc: Hadifoglyok az I. világháború idején a Mezőgazdasági Ipar Részvénytársaság kaposvári cukorgyárában és béruradalmában
magasabb bér reményében akkord munkát vállaltak néhány nap múlva beteget jelentettek, vagy kórházba kerültek. Az eddigiekben már érintettük, hogy a hadifoglyok alkalmazása mindvégig rentábilis volt. Mekkora volt egy hadifogoly napi költsége? Rendelkezésünkre áll egy olyan összesített élelmezési költségkimutatás, amely 1915. július 20-tól október 3-ig ad választ a fenti kérdésre. 12 " Kimutatás az orosz hadifoglyok élelmezési költségeiről 1915. július 20-tól október yig Élelmezési anyagok: 6401,25 korona Szakácsné és kisegítők fizetése: 217,29 ,, Tüzelőanyagok és a világítás értéke: 230,— ,, Dohány és cigaretta papír: 295,4 „ Munkajutalom: 809,— Összesen: 7952,58 korona A fenti kimutatásból megtudjuk, hogy fejenként és naponként átlag az élelmezés 1,29 korona, ehhez még hozzá kell adni a tüzelőt és a világítást, 0,05, a dohányt, 0,07 és a munkajutalom értékét, amely 0,18 korona volt. Az összes kiadást figyelembe véve az egy főre jutó költség 1,59 korona. Még ez év október 23-án készítettek egy hasonló jellegű kimutatást, amelyet érdemes összehasonlítani a fenti adatokkal. Ekkor az átlagfizetés 0,16 korona volt. A dohány és szivarkakaparó 0,09 korona, a hadifogoly kosztja naponként és fejenként 1,37 koronába került, egy ember összköltsége tehát 1,62 korona volt. 130 Egy évvel később, 1916 őszén, a hadifogoly naponként a cukorgyárnak már 2,69 koronájába került, amely természetesen nem a ráfordított összeg növekedésével, hanem inkább az inflációval, s a háborús drágulással volt összefüggésben. A hadifogoly-munkaerő a katonai munkásosztagoknál és a mezőgazdasági napszámosoknál is kifizetődőbbnek bizonyult. Igazolásul összehasonlíthatjuk az egy napra jutó élelmiszerfogyasztásukat. A hadifoglyok élelmezése naponként az alábbiak voltak: 131 Kenyér 1,25 kg, zsír 0,02 kg, cukor 0,02 kg, a többi a helyi viszonyok és az étkezők ízlése szerint változó, pl. : bizonyos napokon húsból 0,20 kg, halból 0,25 kg, főzelék 0,30 kg, burgonyából 0,60 kg, babból 0,25 kg, liszt 0,35 kg. A kenyeret házilag sütötték, így az elég olcsó volt, kg-onként 50 fillért lehetett számítani. A marcali főszolgabíró 1918. július 20-i jegyzőkönyvéből megismerhetjük a kivezényelt katonamunkások napi élelmezését is. Az összehasonlításnál mindenképpen figyelembe kell vennünk azt a tényt, hogy az időközben eltelt három év alatt a hadifoglyok élelmezése minden bizonnyal rosszabbodott. A főszolgabíró szerint a katonaság kap naponként és személyenként 60 dkg kenyérlisztet, 20 dkg főzőlisztet, 3 dkg babot, 50 dkg burgonyát, 3 dkg sót és hetenként 40 dkg húst, azonfelül 5 kg húst hetenként 18 ember részére, 2 dkg zsírt és végül 3 dkg darát. 1 '' 2 Tészta hetenként négyszer jutott a legénységnek, húst kétszer kaptak, általában burgonya vagy bableves volt naponta háromszor. A katonák azonban sem a mennyiséggel, sem pedig a minőséggel nem voltak megelégedve, gyakran panaszkodtak a romlott húsra és szerintük „az ételek minősége jó nem lehet, mert ilyen kevés zsírból ízletesen főzni nem lehet". 133
