Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 7. (Kaposvár, 1976)

Szili Ferenc: Hadifoglyok az I. világháború idején a Mezőgazdasági Ipar Részvénytársaság kaposvári cukorgyárában és béruradalmában

az élelmiszer szállítását megkönnyíti az a tény, hogy a cukorgyár és a bérlet egy­máshoz közel van. 12j A bérlet, a répaszállítások következtében kiéleződő ellentét és az urada­lom fokozódó nehézségei miatt elsősorban saját érdekét tekintette fontosnak, és az olyan irányú kéréseket, hogy a cukorgyárban dolgozó hadifoglyoknak is tart­sanak vissza élelmiszert, vagy szükség esetén azokat is szerezzék be, nem szíve­sen teljesítették. A harmonikusnak eddig sem nevezhető kapcsolatot az élelme­zésből adódó konfliktusok még csak jobban el mérgesítették. A központ helyen­ként csak diplomáciai manőverekkel tudta az éleződő ellentéteket elsimítani. így a cukorgyár a búza, a burgonya, a bab és az egyéb élelmiszerek jelentős részét - ha hosszas vita és huza-vona árán is - megkapta a bérlettől. A hiányzó élel­miszereket a központ segítségével igyekeztek beszerezni. A hadifogolylétszám növekedésével azonban az élelmiszerigényt még így sem tudták kielégíteni, emiatt arra kényszerültek, hogy a megye más vidékein szerezzék be a szükséges élelmiszeranyagokat. Természetesen mindig a legolcsóbb és a legsilányabb, sokszor ehetetlen élelmiszereket vásároltak a hadifoglyok ré­szére, mivel a munkaadók nemcsak a hadifogoly-munkából, hanem azok eltar­tása során is haszonra igyekeztek szert tenni. Már 1915. októberében érdeklőd­tek a mezőhegyesi cukorgyár gazdaságánál és a kendergyárnál - ahol már huza­mosabb ideje voltak hadifoglyok - a hadifogoly-munkások élelmezéséről. Mind­két helyről azt a felvilágosítást kapták, hogy étkeztetésük tervszerűsége érdeké­ben heti étlapot állítottak össze számukra, jóllehet azt nem lehetett a gyakorlatban megvalósítani, mivel bizonyos élelmiszereket nem tudtak beszerezni, másrészt pedig egyes ételeket a foglyok nem ettek meg. 120 Ezek közé tartozott a tarhonya és a mákosmetélt, amelyet már nem is készítettek. Kezdetben reggelire üres teát kaptak és 6 dkg szalonnát, később teát vagy kávét, esetleg fél liter tejet. A me­zőhegyesi cukorgyár gazdaságánál hetenként háromszor kaptak 20 dkg húst gu­lyásnak és naponta 1,20 kg kenyeret, amelynek fele búza, fele pedig árpalisztből készült. Ezen kívül babot és rizst személyenként 0,12, búzalisztből 0,60, árpa­lisztből 0,60 kg-ot kaptak. Kedden, csütörtökön és vasárnap személyenként 0,10 kg szalonnát, továbbá hetenként és fejenként 2 csomag 22 filléres dohányt kaptak. 12 ' A mezőhegyesi példa hatására a kaposvári cukorgyárban is készítettek étlapot, amelyből megismerhetjük a hadifoglyok heti étkezését. 128 A hadifoglyok heti étlapja Reggeli Ebéd Vacsora Vasárnap kávé gulyás lekváros tészta Hétfő tea tésztaleves, babfőzelék burgonyaleves csipetkével Kedd kávé burgonyaleves, darástészta bableves csipetkével Szerda tea gulyás rizsleves burgonyával Csütörtök kávé rizsleves, káposztástészta csipetkés burgonyaleves Péntek tea tésztaleves, babfőzelék rizsfőzelék Szombat kávé gulyás tésztaleves Ezen kívül személyenként még 1 kg kenyeret is kaptak a hadifoglyok. A nehéz fizikai munkát végző hadifoglyok kalóriaszükségletét mindez nem. elégí­tette ki. Nem lehet véletlen, hogy 1915-ben és 1916-ban azok, akik ideiglenesen a

Next

/
Thumbnails
Contents