Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 7. (Kaposvár, 1976)

Szili Ferenc: Hadifoglyok az I. világháború idején a Mezőgazdasági Ipar Részvénytársaság kaposvári cukorgyárában és béruradalmában

Ugyancsak statisztikai kimutatást készítettünk arról is, hogy az 1916. évi kampány idején hány hadifogoly nem dolgozott betegség miatt.

110 Orosz foglyok megbetegedése 1916 október-december között 1916 október 1 napos betegség 12 fő 2 „ 6 fő 3 5 fő 4 i fö 5 3 fő Összesen 58 napot hiányzott: 27 fő november 1 napos betegség 23 fő 2 12 fő 3 » IO fő 4 » < 3 fő 5 1 fő Összesen 94 napot hiányzott: 49 fő december 1 napos betegség 27 fő 2 4 fő 3 4 fő 4 — fő 5 » — fő Összesen 47 napot hiányzott: 35 fő A fenti adatok szerint a hadifoglyok kórházi ápolása és az egy-két napos betegség a kampány idején érte el a tetőpontot, mivel ebben az időszakban nemcsak többet kellett dolgozniuk, hanem a munka ritmusa is felgyorsult. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a téli hónapoban a vitaminhiánytól legyengült szervezet, az egyébként is hiányos táplálkozás következtében, kevésbé volt ellenálló. Nem lehet véletlen, hogy a novemberi és a decemberi egy-két napos betegeknél 24 esetben jegyezték be azt is, hogy szimuláns, s emögött nemcsak a meglazult fegyelmet kell látni, hanem azt is, hogy a hadifoglyok minden lehetőséget felhasználtak egészségük védelmére. 10. A hadifoglyok bérezése. Munkapótlék a hadifoglyoknak csak munkanapokra járt, a vasárnapi és az ünnepnapi szükségleteiket is abból kellett fedezniük. Ha a hadifogoly munkaszüneti napon is dolgozott, 12 órai munkáért legkevesebb 72 fillért, hétköznap pedig legfeljebb 50 fillért kaphatott. Ha a hadifoglyok ellenséges magatartást tanúsítottak és ebből üzemzavar adódott, fizetésüket fel lehetett függeszteni, amíg az illetékes katonai parancsnokság a vitás kérdést nem tisztázta. A munkaadónál tartózkodó, nem dolgozó, könnyebben beteg és gyengélkedő hadifoglyoknak nem járt munkapótlék, de lakást és ellátást a munkaadónak továbbra is biztosítani kellett.