Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 7. (Kaposvár, 1976)
Szili Ferenc: Hadifoglyok az I. világháború idején a Mezőgazdasági Ipar Részvénytársaság kaposvári cukorgyárában és béruradalmában
Karbantartási személyzet kovácsmester 5 3 3 2 rézműves i — i asztalos 2 — 2 — ácspallér I — I bádogos I i I I géplakatos I I 7 5 I vililanyos segítő 2 i i — munkások férfi 6i 9 ? 94 14 Amint láthatjuk, a műszaki tisztviselők száma a minimálisra csökkent, de a karbantartási személyzet is sürgős pótlásra szorult. Az ,,üzemi alkalmazottak" közül viszonylag többet felmentettek, ami érthető, mivel azok a kampány alatt speciális, hosszú gyakorlatot és nagy szakértelmet kívánó munkafolyamatokat végeztek és pótlásukról nem lehetett egyik napról a másikra gondoskodni. Ugyanakkor szembetűnő, hogy a háború előtt alkalmazott ideiglenes munkásoknak csupán 15%-a állt rendelkezésre, közülük mentették fel a legkevesebbet. Az 1916. október 14-i létszámkimutatás szerint a munkások száma 94-ről 145 főre növekedett, de a kampányban e nehezen pótolható szákemberek száma tovább csökkent. 38 Az 1917. évi kampány előkészületi munkálatainál a munkaerőhiány még hatványozottabban jelentkezett, nemcsak a cukorgyárban, hanem a cukorrépát termelő uradalmakban is. 1916 decemberében a kaposvári bérlet egyik tisztviselője 1200 vándormunkás szerződtetése végett a Felvidékre utazott. Az igazgatóság is vándormunkás csapatokkal kívánta biztosítani munkaerő-szükségletét. Kladnigg az igazgatóság véleményével egyetértve egyelőre 300 vándormunkás szerződtetését kérte, de mint írta „az idén még az ünnepek előtt szándékunkban van lehetőleg többet szerződni". 3!l A Magyar Cukorgyárosok Országos Egyesülete 1917. február 22-i körlevelében részletcsen ismertette a katonai felmentések további lehetőségeit. Eszerint a kerekedelemügyi miniszter értesítette az egyesületet, hogy a honvédelmi és a hadügyminiszter felhatalmazta az I. fokú közigazgatósági hatóságokat, hogy a sorozásokon alkalmasnak talált, de felmentésre javaslatba hozott népfelkelők - az esetben, ha bevonulásuk a közérdek nagyfokú hátrányára lenne - a felmentés elintézéséig polgári foglalkozásukban maradhatnak. Ez az ideiglenes engedély legfeljebb 6 hétre szólhat, de egy ízben - négy hétre - meg lehet azt hosszabbítani. A kaposvári cukorgyár felhasználva a lehetőséget, most már nemcsak a központ útján próbálta a felmentéseket jóváhagyatni, hanem a polgármesteri hivatal támogatását is igénybe vette. A cukorgyár igazgatóját a bizonytalan kimenetelű felmentési kérelmek és a már krónikussá vált munkaerőhiány egyre jobban nyugtalanította. „Most már legnagyobb veszedelem volna ránk nézve, ha felmentett embereink egyrészét behívnák" írta a központnak 1917 nyarán. 4 " A munkások jórésze ekkor már katonai szolgálatot teljesített, az otthon maradottak közül sokat fegyver nélküli népfelkelő szolgálatra hívtak be, így a legkényesebb munkákat is hadifoglyokkal és női munkásokkal végeztették. A hiányos munkáslétszámmal nemcsak a karbantartást és az előkészületi munkákat kellett elvégezni. A Haditermény Részvénytársaság részére ugyanis tengerit is szárítottak, s fel kellett építeni a Kaposvári Gőzmalom Rt. leégett gőzmalmát, hogy azt a tengeri őrlésére mielőbb berendezhessék. Ezen
