Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 7. (Kaposvár, 1976)

Szili Ferenc: Hadifoglyok az I. világháború idején a Mezőgazdasági Ipar Részvénytársaság kaposvári cukorgyárában és béruradalmában

túlmenően még 1917-ben újabb 28 km-es mezei vasút építését tervezték, hogy a múlt években elkészült vonalakat a gyárral közvetlen összeköttetésbe hozzák. Mivel a cukorgyár a hadsereg számára nélkülözhetetlen lótakarmány gyártására is berendezkedett, indokoltnak látszott a katonai munkaerő újabb igénylése. A helybéli katonai élelmezési raktár parancsnoksága a kérelemre válaszolva közölte, hogy katonai munkaerőt a „jelenlegi körülmények között" nem tud biztosítani, ezért azt ajánlotta, hogy a termelést női munkaerővel végeztessék/'

1 A cukorgyár igazgatója azonban továbbra is ragaszkodott ahhoz, hogy a lótakarmány készítéséhez legalább 50 katonai munkást küldjenek, mert a vagonok kirakását hat óra alatt női munkaerővel képtelenek elvégezni és így több ezer korona fekbért kell fizetnie. Az eddig elmondottakból ugyan nem derül ki, de a későbbiekben majd láthatjuk, hogy 1916—17-től kezdve a munkaerőbázis alapja már a hadifoglyok rendszeres cs tömeges alkalmaztatása volt. A kampányokban ők végezték a répafeldolgozás és a cukorgyártás tetemes részét. Ez a kaposvári cukorgyárban még jobban kifejezésre jutott mint más gyárakban, mivel a vasútépítés, a lótakarmány gyártás, a búza szállítása és őrlése jelentős számú napszámost vont el a cukorgyártól. A megyei Mezőgazdasági Munkabizottság mellett működő hadifogolyfelügyelet főhadnagya Wagner Lajos 1918. augusztus 31-én jelentést tett a hadifoglyok foglalkoztatásáról. Ebből kitűnt, hogy Somogy megye 9 járásában és Kaposvár város területén 9858 hadifoglyot alkalmaztak mezőgazdasági munkára, ebből 8540 oroszországi, 662 délszláv, 368 szerb internált, 123 montenegrói és 165 olasz nemzetiségű volt. Katonai, állami üzemeknél s egyéb ipari vállalatoknál 1392 hadifoglyot foglalkoztattak/'

2 5. A hadifogoly munkások kiutalása a kaposvári cukorgyárba és a béruradalomba. A hadifoglyok ipari munkára való kiutalásáról a honvédelmi miniszter első ízben 1915. június n-i 7598/eln. szám alatt kelt rendeletében intézkedett, majd azt később, július 13-án a kereskedelmi miniszterrel egyetértve az alábbiakkal egészítette ki:

43 1. Hadifoglyok ipari munkára kizárólag a politikai hatóság kifejezett hozzájárulásával, nem pedig meghallgatásával adható ki. A politikai hatóság azonban csak az esetben adhatja hozzájárulását, ha: 2. a kérelmező vállalat a helyi hatóság és a budapesti Állami Munkásközvetítő Intézet bizonyítványaival igazolja, hogy nem tudja a szükséges számú munkást megszerezni. 3. A vállalatnak a munkás betegsegélyző bizonyítvánnyal kell igazolnia, hogy munkáslétszáma az igényelt hadifoglyokkal együttesen sem haladja meg a háború előtt foglalkoztatott munkáslétszámot. Ez alól csak a kereskedelemügyi miniszter adhat felmentést. 4. A kérelmező vállalat a hadifoglyok alkalmazásának ideje alatt munkásokat nem bocsát el, bérüket pedig semmilyen formában sem csökkentheti.