Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 7. (Kaposvár, 1976)

Jankovich-B. Dénes: Adatok a Rinya-völgyi középkori településtörténetéhez

Sorrendben a harmadik átkelőhely Pácodnál alakult ki, ennek őrizetére épült az itteni kis végvár, amely szinte pontos hasonmása a Nagyatádtól EK-re lévő Várdombon lévő erődítménynek, mint azt alább látni fogjuk. Mint az az térképmellékletből is kitűnik az őskor embere kivétel nélkül a vízparti alacsony földnyelveket, a mocsaras területekre benyúló félszigeteket, esetleg időszakosan kiemelkedő szigetecskéket szállta meg.

361 Ez a megfigyelés csaknem teljesen érvényes a középkori települések rendszerére is,.azzal a különbséggel, hogy itt már megfigyelhető a „második vonal", azaz a vízparttól távolabb kialakuló települések, melyek mindig valamilyen út mellett helyezkedtek el. Ilyenek: Fülecs, Kohány, Bark, Németiszeg. Közös jellemzőjük, hogy általában kisebbek, úgy jelentőség, mint népesség szempontjából, úgyhogy - tekintettel a környék erdős voltára - kis, irtásos földművelő telepek lehettek. Ezzel a problémával szorosan összefügg a lakott helyek kialakulásának, illetve elpusztásodásának kérdése. A kronológiai meghatározásokhoz a terepbejárások során gyűjtött régészeti leletanyag esetünkben csak kevés segítséget nyújtott. A felszínen gyűjtött cserepek csak a legritkább esetben voltak korjelzőek, ebben a kérdésben elsősorban az okleveles adatokra és a helynévanyagra támaszkodhatunk. Ezek alapján biztosan az Árpád-korban keletkezett Aranyos, Babócsa, Baráti, Bark, Bodvica (Rotunda Ecclesia), Décse, Fülecs, Henész, Tivadar, Kohány, Komlósd, Könyöked, Atád, Németiszeg, Pácod, Péterhida, Rigóc, Szentkirály, Üjnép, Sármellék, Simon, Szedereg, Szentmihály, Sztank. Feltételesen ide kell sorolnunk még Barcsot, Pongrácot és Sármelléket is.

362 Érdekes probléma a Rinya folyó nevének kérdése.

363 Az okleveles adatokból egyértelműen az derül ki, hogy a Rinya folyót Nyárvizének, fluvius Nar-nak is nevezték egyidejűleg, az utóbbi elnevezés azonban a 16. században kihalt. A Rinya név különböző ortográfiai formákban 1269-től folyamatosan szerepel, a Nyár neve szintén 1269-től 1493-ig fordul elő. Hogy a két elnevezés azonos folyót takar, azt a következő tények bizonyítják: 1356-ban kelt oklevél szerint Felső-Pácod a Nyárvize mellett, Alsó-Pácod a Rinya partján volt. 1361-ben mindkét Pácodot a Nyár folyó mellett lévőnek mondják, közöttük volt Sármellék is. 1382-ben Felső-Pácod szerepel a Rinya partján. 1356-ban Németiszeg a Nyárvize balpartján volt, ugyanúgy mint Bark. Mint láttuk, tehát a két Pácod falut említik váltakozva hol egyik, hol másik folyó partján. A kérdés eddig egyértelmű lenne, hiszen feltételezésünk szerint Felső-Pácod valóban egy másik folyó, a Taranyi-Rinya partján volt, míg Egyházas- vagy Alsó-Pácod a két Rinya összefolyásánál. Ebből tehát következhetne az, hogy a Taranyi-Rinyát nevezték Nyárvizének, és csupán az oklevélben keveredett össze a két település pontos helye. A kérdést két további adat dönti el az előbbi feltételezés javára: 1399-ben Pongrác birtok kelet felől a Nyárvizével, dél felől pedig Atád birtokkal volt határos, 1493-ban pedig Tivadart (Kivadár) is a Nyár folyó partján lévőnek mondják. A 14-15. században keletkezett települések: Bakháza (1438), Belcsa (1389), Döbrög (1414), Farkasfalva (1454), Háromfa (1377), Herkeháza (i486), Herántfalva (1399), Iklad (1536), Nyires (1398), Felrét, (1417), Csernafalva (1495), Kunfalva (1396), összesen 12. Nem számítottuk ide Kis-Atádot (1395), Kisbabócsát (1415), Izsófalvát (1534), melyek Nagyatád, illetve Babócsa részeinek tekinthetők. Az adatokból kitűnik, hogy a Rinya-völgy településrendje az Árpád-korban alakult ki, a később létrejött lakott helyek az Árpád-korinak ke-