Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 7. (Kaposvár, 1976)

Tóth Tibor: Az ipari növények termesztése a századforduló mernyei uradalmában

hogy hajnalonként úgy seperték össze őket.

2 1886-ban, szeptember közepére a központi kerületek összes repcevetése elpusztult.

3 Végülis uradalmunkban tulajdonképpen a rovarkártevők elleni védekezés lehetetlensége vezetett el oda, hogy a repce termesztését 1900-fban megszüntették. A repcénél kisebb jelentőségű ipari növények meghonosításával is kísérletezett korszakunkban az uradalom. Dobszán, ahol a rovarkárok miatt már 1883ban felszámolták a repcét, a helyén szuloki dohányosokkal virginiai dohány termesztésébe fogtak, de egy-két év múlva a próbálkozásokat abbahagyták.

4 A korszak végén, 1910-ben a dombóvári kendergyár létrejötte után Hetényben próbálkoztak a kender termesztésével, a holdankénti 18 q-s szárhozam azonban elvette a további termelői kedvet.

5 Sikeresebb volt az a kísérlet, amelybe az uradalom a zágrábi Franck-féle pótkávé gyár ösztönzésére fogott, 1912-ben megkezdték a katánggyökér (cikória) tenmesztését.

0 Ez évben Mernyén 1,75 kat. h.-ba vetetettek el 2 kg magot, az átlaghozam 166,54 q volt, amit a Fran ok-cég belovári aszalója vett át mázsánként 4,5 koronáért. Az 1,75 kat. h.-ra eső összes ráfordítás (vetőmag, munkabérek és felhasznált eszközök, szállítások, közterhek és járulékos költségek) kereken 700 koronát tett, a bruttó bevétel pedig 1228,64 korona volt. Az i holdra jutó nyereség tehát 361,52 korona volt, azaz mázsánként 2,2 korona.

7 A jól sikerült kísérlet meghozta az uradalom termelői kedvét, és a háborús készülődéssel összefüggően növekvő keresletet a cikória viszonylag nagy területen történő termesztésével - 1913-ban 90 kat. h. - igyekezett a maga számára gyümölcsöztetni. A növénytermesztési struktúrában bekövetkezett változásokat illetően a korszak egyik legjelentősebb mozzanata - megítélésünk szerint - a cukorrépatermesztés megindulása volt. Jelentősége nem az általa elfoglalt terület nagyságával állt összefüggésben - 1912-ben, amikor uradalmunkban a legnagyobb volt a cukorrépa vetésterülete, még ekkor is csak az összes szántónak a 4,45%-át foglalta el -, hanem mindazokkal a hatásokkal, amelyeket akár a cukorfeldolgozó vertikum bázisául szolgáló bérgazdaságokon folyó termeléssel, akár a szerződéses cukorrépa-termelő gazdaságok termelési, munkaszervezeti viszonyaira gyakorolt átalakító-irányító hatásával kifejtett.

8 A cukorrépa termelése - a paraszti kisüzemekre gyakorolt hatásáról ehelyütt nem szólva - a nagybirtokokon is egy sor átalakulást indított el. Az eredményes cukorrépa-termesztés érdekében megkívánt jobb talaj előkészítéshez és növényápoláshoz szükséges gépek a többi kultúra gondozásánál is eredményesen használhatók voltak, de ennél is nagyobb volt annak a jelentősége, hogy a cukorrépa-termesztés honosította meg a mezőgazdaságban az iparszerűen szervezett munkafolyamatokat. A majdnem állandó elfoglaltságot jelentő növényápolási munkák olyan, az egész vegetációs időszakra az uradalomhoz szegődő, érthetően nem konvenciós munkásréteg létrejöttét kívánták, amely egész évi elfoglaltsága miatt saját gazdasággal nem rendelkezhetett. A vállalkozók munkaideje jóval felülhaladta az egyéb, rövidebb időre alkalmazott szerződések - aratók, cséplők - foglalkoztatását. Az elmondottakon túl ennek az új munkásrétegnek a tagjai, a szakmányosok, olyan jellegű szakmai ismeretek birtokában is voltak, amelyek a korábban is alkalmazott napszámosokat nem okvetlenül jellemezték. A mezőgazdasági munkásság e széles rétegének, a hat-kilenc hónapos sommásoknak a megjelenését Somogyban mindenképpen a cukorrépa-termesztés kiszélesedésével hozhatjuk összefüggésbe.