Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 7. (Kaposvár, 1976)

Tóth Tibor: Az ipari növények termesztése a századforduló mernyei uradalmában

Uradalmunkban a cukorrépa-termesztés megindulásában sajátos szerepet 'átszőtt az egész korszakra jellemző forgótőke hiány, bár ez, véleményünk szerint, mint indikációs tényező aligha csak a mernyei uradalom esetében volt adott. Ha önmagában tekintjük ugyanis a cukorrépa jövedelmezőségét, ez a termesztését még nem indokolta volna. Az első évben elkészített számításokból ugyanis kiderül, hogy a cukorrépára jutó holdankénti 25,28 Ft-os nyereség alatta maradt az ez évben kimutatott 66,36 Ft-os holdankénti árpanyereségnék.

9 Ha számításba is vesszük azt, hogy az első év tapasztalatlanságból eredő nehézségei csak korlátozottan összehasonlítható eredményt adtak, mégis a számszerű eredmény, továbbá a cukorrépa-termelés nagyobb kockázata elriasztó hatású is lehetett volna. Hogy nem ez történt, annak az oka abban volt kereshető, hogy 1895-ben pl. június és augusztus között előleg címén a mindig tőkeszegény uradalom 20 000 Ft-nyi összeghez jutott.

10 A cukorrépa-termesztés a tárgyialt korszak utolsó két évtizedében mindig biztosíték volt arra, hogy az uradalom bizonyos, elég tág határok között elsősorban a sok napszámot kívánó nyári munkacsúcsok idején mindenkor pénzügyi gyorssegélyhez juthat. A cukorrépa-termesztés egyébként uradalmunkban már az 1880-as évek közepén megkezdődött, kifejezetten takarmányozási célból. 1891-ben a szintén hitelbankos mezőhegyesi cukorgyár kért is termékmintát, de ekkor a mázsánkénti 75 krajcáros vasúti tarifa miatt az uradalom a termesztést nem vállalta.

11 1893ban, amikor a MIR vezetése komolyan kezdett tárgyalni egy cukorgyár alapításáról, az uradalom vezetése ismét elővette a nagyobb arányú cukorrépa-termesztés tervét. Miután a létesítendő gyár és a béruradalom mögött álló Hitelbank elégséges vállalkozó esetén ígéretet tett egy Kaposvár-Mocsolád közötti vasúti szárnyvonal megépítésére is, Taszáron, illetve a Gölléhez közel fekvő csornai állomáson pedig vasúti rakodót ígért, az uradalom kormányzója szóban, majd később írásban is jelezte a szándékát 300 kat. h. cukorrépa termesztésére.

12 A tisztikar Bertalan kormányzó lelkesedését meglehetősen hűvösen fogadta.

13 Ruppert József göllei ispán - akire 120 kat. h. cukorrépa termesztése várt Bertalan tervei szerint - pl. határozottan a terv ellen foglalt állást. Mint írta, ha holdanként 100 q-s termést kapnak az 12000 q áruszállítást jelent, ami 13 mázsánként éppen az őszi munkacsúcsban igényelne 923 fuvart a Göllétől 7 km-re fekvő, részben földúton megközelíthető csornai állomásig. Ez pedig a kerület fogaterejének a háromszorosához is túl nagy teher lenne - ezidőtájt az uradalomban főleg a lassú ökörfogatolás volt az általános — pénzesfuvarral pedig ekkora áruszállítás a nagy anyagi teher miatt vállalhatatlan.

14 A taszári tiszt á cukorrépatermesztés túlzott kockázatától féltette az uradalmat.

15 Végülis azonban győzött a kormányzói akarat és a rendfőnök is hozzájárult ahhoz, hogy az uradalom három évre megállapodást kössön a Kaposvári Cukorgyárral.

10 A tiszti ellenérzés legyőzése mellett nem kis problémát jelentett a cukorrépa-termesztéshez szükséges, megfelelő mennyiségű munkaerő biztosítása is. Az első években a kapásoknál megismert módon, az aratók megnyerésével próbálták a szükséges munkáskezeket előteremteni, 1897-ben azonban - mint Arvay kasznár jelentette - már az aratás is veszélybe került, mivel az uradalom által tervezett munkakapcsolattól a környékbeli vállalkozók idegenkedtek. Napszámossal pedig a cukorrépa munkaigénye elláthatatlan volt. Göllében a gabonák utáni nyereség is magasabb volt a cukorrépánál, pedig az 1890-es évek közepére esett az uradalom sok éves gabonaárszintjének a mélypontja. Arvay pl. a tavaszi