Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 7. (Kaposvár, 1976)

Bendefy László: Mikoviny Sámuel Somogy megyei térképei

Krieger 1776. évi jelentésében azt írja,

32 hogy 1770-1776 körül olyan magas volt a Zala vízállása, hogy „kevés munkával és befektetéssel" hajózhatóvá lenne tehető.

33 E jelentés szerint - 32 évvel Mikoviny mérései után - a Balaton vízszintje már valamelyest alacsonyabb, de az még mindig 109,5 m magas volt az Adria felett. Ennek ellenére Krieger még a Zalát is hajózhatóvá kívánta tenni, mint ahogy Beszédes József is „a kolozsvár-gréci" (gráci) hajózható nagy csatorna tervezetével

34 kapcsolatban, 1840 körül ugyanezzel a tervvel foglalkozott. Mikoviny 1744. évi térképén (Mo 14.) a Kis-Balatonnak a Fenék-pusztától Vidig (ma: Nemesvid) húzódó völgyben közel 1 km széles, vízzel borított folytatása van. Egy nyugatabbra húzódó völgyet pedig Hidvégtől Kiskomáromig, mintegy 11 km hosszan, még nagyobb szélességben borít a víz. Mikoviny mind a két lehetőséget figyelembe vette egy hajózható csatorna kialakításának tervéhez. Egyik esetben a tó legnagyobb mélységi övezetéhez csatlakozó mesterséges hajózó csatorna Csákány és Nemesvid felé haladna tovább. Ez a völgy Vidtől még kb. 7 km-rel terjed délnek, de felhasználható része Nagykanizsától 17 km-re, Pata környékén véget ér. Ezzel szemben a Komárváros és Kiskomárom mellett elhaladó völgy 7,6 km-re közelíti meg Kanizsát. A várostól közvetlenül DK-re húzódik az Almás-patak széles völgye, amely Légrádnál torkollik a Drávába. így válik érthetővé, miért utasította mérnökeit II. Szulejmán szultán 1532. évi híres hadjárata alkalmával arra, hogy az Almás-patak vizét felduzzasztva teremtsenek összeköttetést a Dráva és a Balaton között

35

;

36

. Ugyanezt a tervet rögzítette Mikoviny is a szóban forgó Mo 14. számú térképen. Ezek szerint a Tisza-Duna-Sió-Balaton-Dráva hajózható csatorna terve Mikovinytöl származik. Ez a Balaton magas vízállása mellett meg is valósítható elképzelés, Kriegercn át jutott el Beszédesig, aki azt nyomtatásban közre is adta.

3

' így terjedt el a köztudatban az a hiedelem, hogy a nagyszabású tervnek kezdeményezője Beszédes József volt. A valóság ezzel szemben az, hogy ő e terv harmadik, az előzőktől csak elenyésző mértékben különböző változatát mondhatta magáénak. J. V. Kaufmann Somogy megye térképe Az Országos Széchényi Könyvtár térképtárának TK 2258. jelzetű, Somogy megyét ábrázoló térképe szintén Mikoviny eredeti felvételére vezethető vissza A mű címe: „Mappa Comit [atus] Simegi [ensis] MDCCLXXXIX (1789) Districti: A. Igaler, B. Caposcher, C. Kanis[ch]aer, D. Szigcther, Dédié a mon. Seig [nieur] Joseph de Zichy par I. V. K. [aufmann?]" Ez a térkép nem Mikoviny alkotása; kiviteli modorában is messze az említettek mögött marad, de 1789-ben szemmel láthatóan a hiányzó tisztázati példány pótlására készült. A térképlapot sárga helyett a szokásosnál keskenyebb sötét sáv keretezi. Fokhálózata nincsen. Tájolása északnyugati. A térkép járásonként egymástól elütően, szolidan színezett. Mérete: 58,5x44 cm. Méretaránya: 24000 b. öl = 118,5 mm

> azaz 1:384100, ami eredetileg 3" = 4 bécsi mfd-nek, vagyis i :384000-nek felelt meg.