Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 7. (Kaposvár, 1976)

Bendefy László: Mikoviny Sámuel Somogy megyei térképei

A Balaton mélységi viszonyai /735 táján. Mikoviny Sámuel mérései alapján szerkesztette Bendefy László. A számok vízmélységet jelentenek bécsi ölben. (1 öl = 1896,} mm, vagy kereken 1,90 m.) Eszerint a Mikoviny-íéle eredeti térképeken ábrázolt helyzettel szemben - több más, megbízható adat tanúsága szerint - a valóság az volt, hogy a vízborítás maximális mértéke 1730 és 1740 között általában nem haladhatta meg az 5-6 ölet, vagyis a 9,5 métert. Fenti magyarázatot munkahipotézisként elfogadva, a Mikoviny-korabeU Balaton legvalószínűbb mélységi viszonyait vázlatunk érzékelteti. Kerek negyed század múlva: 1769-ben Müller Ignác székesfehérvári születésű hadmérnök

28 új térképet készített az országról. Erre a térképre változatlanul rászerkcsztette Mikoviny megyei térképeit; természetesen a Balaton-térképét is; sőt a tóba berajzolta a Mikovinynél 6 öles mélységűnek jelzett sávot és ebben megismételte a szóban forgó szöveget is. Teljesen hasonló alakban tűnik fel a Balaton a 70-75. jelű, 18. századi bécsi vezérkari térképen; az előzővel teljesen egyező latin szöveggel.

2!

'E térkép eredetijét a bécsi Kriegsarchiv B IX. a 513 jelzet alatt őrzi. Másolatai a budapesti Hadtörténeti Intézet térképtárában ugyancsak B IX. a 513, illetve az OSZK térképtárában TM 6712 szám alatt találhatók. Aránymértéke: 1" = 5000 b. öl, azaz 1:360000. Az említett térképek egybehangzó adataiból, illetve Mikoviny Sámuel mélységmeghatározásai alapján: a Balaton 1745 körüli víztükrének magassága 109,0-109,5 m A.

f. körüli volt. Ezt az értéket hitelesítik Zólyomi Bálint pollenanalitikai adatai'

10 is. Ügy tűnik, hogy 1764-1769 között, Müller Ignác munkálkodása idején a tó középvízszintje hasonló magasságú, vagyis a mai normális vízállásnál, azaz 104,8 m-nél kb. 4,0-4,5 méterrel magasabb volt.

:íl Ez a magas vízállás az egyik oka annak, hogy a tó alakja Mikoviny térképein annyira eltérő az általunk ismert, mai alakjától. A másik oka az, hogy abban az időben a Kis-Balaton még nagy kiterjedésű élő tó volt és összefüggött a tulajdonképpeni Balatonnal. Mikoviny nem hogy nem akarta lecsapolni, hanem nagyon is jelentős feladatot szánt a Kis-Balatonnak a jövőt illető terveiben. A Mikoviny-féle térképlapok, közöttük különösen az akadémiai Mo 14. sz. térkép, több, eddig nem eléggé ismert, éppen ezért bizarrnak, légbenjárónak, mai szemmel tekintve: szinte hihetetlennek tűnő múlt századi műszaki terv lényegét világítja meg. Ennek alapján kiderült, hogy a régiek közlekedési elképzeléseit mi csak azért látjuk olyan kivihetetlennek, mivel terveiket a mai vízrajzi viszonyokhoz vetítjük. Egészen más lesz az ítéletünk, ha a 16-18. századi állapotok pontos felderítése alapján az egykori hidrográfiai környezetbe helyezve szemléljük a 18. századi hajózási terveket.