Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 7. (Kaposvár, 1976)
Bendefy László: Mikoviny Sámuel Somogy megyei térképei
A Balatont a térkép Szigligetig tünteti fel. Tihanyt az aszófői partokhoz kötő nyak éppen olyan vékony, mint az Mo 13. és 14. számú térképlapokon. Végül egy nagyon jellegzetes topográfiai és morfológiai adatról emlékezünk meg. A „Francsia Vágása - Abruptio Gerencza" térképileg első ízben Mikovinynek ezen a mappáján került ábrázolásra. A ,,Francia-vágás" elnevezés napjainkig fennmaradt. Eredetének felderítése a helytörténeti kutatókra vár. A Balaton Mikoviny Sámuelnek az Akadémiai Könyvtár Mo 13., 14. és /5. jelzetű Somogy megyei térképein Kevés kartográfiatörténeti adat okozott - geomorfológiai vonatkozásban - nagyobb feltűnést, mint Mikovinynck a Balaton 1744-1745. évi állapotát rögzítő felméréséről készült három térképlapja. Közülük egyik Veszprém, a másik kettő Somogy megye területét ábrázolja, s mind a három az Akadémiai KönyvtárKézirattárának tulajdona. Jelzetük: Mo 13., 14. és 15. Mikoviny a tavat közelebbről 1732-ben ismerte meg. Erre az adott alkalmat, hogy az 1730. évi pozsonyi diéta idején Bél Mátyás szorosabb barátságot kötött Festetics Kris tó fial, Somogy megye alispánjával, korának kiváló jogtudósával. Meghívására 1731 őszén Bél Balatonkeresztúrra utazott. Akkoriban ott volt a Festetics-uradalom központja. Bél az egész telet Keresztúron töltötte, s ez alkalommal - a Balaton tanulmányozása végett - lovas szánon a tó jegén átrándult Keszthelyre s Győrökre is. A következő években el-ellátogatott Somogyba és gyűjtögette az anyagot a megye monográfiájához. Közben lehívta Mikovinyt is, hogy készítse el a Balaton térképét. Az első vázlat 1732-1734 között készült el. Ezeket az Országos Széchenyi Könyvtár Fol. Lat. 277. sz. alatt " • in orzi. 1744-ben Mikoviny a bécsi Udvari Kamarától azt a megbízást kapta, hogy készítse cl a Dunát és Tiszát összekötő „hajókázó csatorna" tervét, s ez ügyben lépjen sürgősen érintkezésbe a pozsonyi Magyar Kamarával. Emiatt még ez év júniusában Pozsonyba utazott. 20 Ezeknek az iratoknak részletes feldolgozására még nem került ugyan sor, de az Akadémiai Könyvtár Mo 13. és 14. számú térképei alapján egyértelműen eldönthető, hogy Mikoviny 1744-1745-ben újból felkereste a Balatont s ezúttal a tóról - mélységméréssel is összekapcsolt részletes térképet készített. Ez a felvétel döntő fontosságú a Balaton egykori kiterjedésének és vízszintváltozásának meghatározása szempontjából. Mikoviny a Balatont az 1744/45. évi vízállási viszonyok alapján térképezte. Ekkoriban, még a 16. század eleje óta, a tó vízállása a mainál több méterrel magasabb volt. A Sió völgyét ugyanis - Siómaros, Jut és Mezőkomárom között - egymást követően három igen magas és erős földgát zárta el. 16 Miként az Akadémiai Könyvtár birtokában lévő Mo 13. és 14. sz. térképein is megfigyelhető, Mikoviny a Sió völgyét csakis Siómarosig ábrázolja vízzel borítottnak, onnét kezdve - déli irányban - a völgy száraz; ezért csak a tengelyvonalat jelzi. Mikoviny térképein (ide értve az Országos Széchényi Könyvtár tulajdonában lévő egyik térképet is) Tihanyt az aszófői parttal csupán egy keskeny, száraz földsáv köti össze. Szélessége mindössze 200 lépés, azaz 150-160 m. 1781ben Bartsch Konrád Domokos felvidéki zoológus ugyanezt a földszorost 200 öl,
