Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 6. (Kaposvár, 1975)

3. Müller Róbert: A fonyódi járás középkori településhálózata (A járás X-XV. századi településeinek jegyzéke)

}8a: Hidas, 1449 (Csánki D. 1894. 612.); e: Csánki D. szerint Öreglak táján feküdt, későbbi adatait nem ismeri. A tihanyi apátság XIV. század végi hamis összeírásai említik Hidas és vámja harmadát Somogyvár szomszédságában (PRT X. 397.). A település talán a Váraljapusztánál talált lelőhellyel (70.) azonos és összeolvadhatott Somogyvárral, mert az 1436-os összeírásban Somogyvárhidas szerepel (Reiszig E. 150.). 39<z: Hired, 1447 (Csánki D. 1894. 612.); e: Béndek puszta, Szöllősgyörök, Karád vidékén fekhetett. Egy adat említi csak, az is nemesi névben. Lakottsága kérdéses. Térképünkön nem szerepel. 40a: Hollád (Holladthykos), 1492 (Csánki D. 1894. 651.); b: ,hull' tövű személynévből képzett kora Árpád-kori helységnév. A Hollád személynévvel hozza kapcsolatba Bárczi G. a tihanyi alapítólevélben említi huluoodi-t (1951. 15-16.); c: XIV-XVI. század; d: A holládi új iskolától D-re, kb. 200 m-re, közepes kiterjedésű település nyomai (Hollád 1.); e: A faluban élő hagyomány szerint is itt állt a török pusztítása előtt a falu. Ld. Titkos (80.). 41a: Ikied, 1391 (Csánki D. 1894. 625.); e: Csak Látrány részeként említik, mint telek, ill. terra. Lakottsága kérdéses. 42a: Kék(i) (Keek), 1398? (Csánki D. 1894. 618.); b: Nem valószínű, hogy a széttelepített kék-kend népre utal. Inkább a korábban zöldet is jelentő színnévvel hozható kapcsolatba (Mező A.-Németb P. 1972. 60.). A Szabolcs megyei és a Balatonfüred melletti Kék is a késő Árpád-korban tűnik fel; c: XIVXVI. század; d: Öreglaktól É-ra, mintegy 2,5 km-re, a Malom árok bal partján emelkedő dombon templom és település nyomai (Öreglak 3.). 4^a: Kék(i), 1333—1334 (Békeffy R. 1907. 99.); c: XIII-XVI. század; d: A Lengyeltótiból Buzsákra vezető úttól és Kéka pusztától É-ra, a berek Ny-i partján a Terlakóca erdő tövében templom és temető nyomai (Buzsák 3.); e: Bár a két Kék(i) közel áll egymáshoz, két külön falura utal, hogy az 1536-os összeírás Öreglak után külön említi Keek és Keky falvakat (Csánki D. 1894. 618.). 44a: Keliz (Kelyz), 1436 (Csánki D. 1894. 618.); b: A Kalász helynevekhez hasonlóan talán a khorezmi eredetű káliz nép nevéből képzett helynév. Ebben az esetben korai katonai településre utal (Győrffy Gy. 1959. 56.); e: Az 1536-os összeírás szerint Lengyeltóti és Karád között feküdt. Térképünkön nem jelöltük. 4^a: Keresztúr, 1400 (Csánki D. 1894. 619.); b: A Keresztúr helynevek általában Árpád-kor utániak; c-. Árpád-kor, későközépkor; d: A középkori falu a mai helyén állt. Festetich Kristóf 1753-ban építtette fel a romos templomot (Draveczky B.-Sági K.-Takáts Gy. 1964. 11.). A falu belterületén eredménytelen volt a kutatás, de a település ÉK-i és D-i részén megtaláltuk egy nagyobb középkori település nyomait (Balatonkeresztúr 2. és 6.); e: Az Árpád-kori kerámia alapján a település nevének XIV. századi megváltozását kell feltételeznünk. 46a: Keszi (Kezy), 1424 Csánki D. 1894. 619.); b: X-XI. századi törzsnévi eredetű helynév. Lakói katonáskodó magyarok voltak (Győrffy Gy. 1959. 29.); c: XIV-XVI. század; d: A községi temető környékén. A lelőhely behúzódik a falu K-i széléig (Balatonszentgyörgy 3.); e: A faluban élő hagyomány szerint Kesziszentgyörgynek hívták az itt elpusztult falut. 4ja: Kis-epe(j), 1237-1240 (PRT I. 315.); b: ld. 79.; e: A XII-XIII. században válhatott ki a szomszédos Tepe())-ből. Másként Al-Tepejnck is nevezték, ugyanis Tepe(j) (Toppe) Mária tiszteletére szentelt templomát már 1102-ben em-