Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 6. (Kaposvár, 1975)

3. Müller Róbert: A fonyódi járás középkori településhálózata (A járás X-XV. századi településeinek jegyzéke)

lítik (PRT I. 315.), 1337-ben viszont „Oltopei" Szt. Márton egyházáról hallunk (Csánki D. 1894. 651.)48a: Kortó, (Cortou), 1001 (PRT I. 589.); b: Valószínűleg a szláv Krtovci személynévből képzett helységnév; c: XI-XVI. század; d: Somogyvártól K-re a Makovistya dűlő DK-i oldalán és a Kurtói földeken nagy kiterjedésű település nyomai (Somogyvár 3-4.); e: Az azonosítást igazolja a dűlőnév mellett, hogy 1534-ben Somogyvárt és Tótváros-Kortó-t egymás mellett említik (Okányi P. 1892. 8.). 4ça: Kölked (Kulked), 1268 (Csánki D. 1894. 623.); b: Magyar személynévből (Pais D. 1922. 32.) képzett kora Árpád-kori helységnév; c: Középkori kerámiatöredékek; d: Kisköld és Felsőkölked puszta között, a József majorból Buzsákra vezető úttól Ny-ra ma is áll a románkori ún. Fehértemplom, környékén településnyomok (Buzsák 4.); e: A középkori források három Kölkedről tudnak. Az 1333-1334-es pápai tizedjegyzék szerint már kettő templomos hely (Bkeffy R. 1907. 102.). A szétválasztást nehezíti, hogy a tihanyi apátság XIV. század végi hamis összeírásaiban mindhárom Kölked határos Magyarival (PRT X. 397.). 50a: Körtvélyes (Kurthuelywes), 1400 (Csánki D. 1894. 623.); b: Magyar helynév, a település növényi környezetéről elnevezve (Mező A.-Németh P. 1972. 127.). XI. századi előfordulása (Bárczi G. 1951. 34.); e: Vörstől D-re a múlt század végén még volt Körtvélyes puszta. Ezen a tájékon állhatott. Erdélyi L. ezzel a településsel azonosítja a somogyvári alapítólevélben (1091) említett Currualis - Curtualis falut (PRT XIIB. 150.). Térképünkön nem jelöltük. 51a: Lak, 1325 (Csánki D. 1894. 624.); b: magyar képzésű, ,lakás', ,ház' jelentésű gyakori helységnév (Mikesy S. 1964. 215., 265.), lehet Árpád-kori is; e: A mai Szöllőskislak középkori előzménye. Bár a török hódoltság idején elnéptelenedett (Reiszig E. 161.), lehetséges, hogy a mai helyén állt a középkorban is. 520: Lak, 1333-1334 (Békeffy R. 1907. 103.); c: Szórványosan Árpád-kor, többségében XIV-XVI. század; d: A mai Öreglak középkori előzményét a plébániatemplomtól D-re, részben a falu belterületén találtuk meg (Öreglak 7.) ; e: Öreglak, másnéven Nagy-Lak faluval azonosítja Karácsonyi ]. az 1188 előtt feltűnő Szt. Apollinaris egyházat (Sz. 37 (1903) 932.). Ebben az esetben később meg kellett változnia a templom védőszentjének, mert 1456-ban Szt. Bertalan templomról hallunk itt (Békeffy R. 1907. 103.). 530: Látrány (Latrán), 1325 (Csánki D. 1894. 624.); b: szláv eredetű helynév; e: Feltehetően a mai falu helyén állt. A pápai tizedjegyzék még nem említi. 54a: Lelle, 1055 (PRT X. 490.); b: Magyar, személynévi eredetű helynév; c: XV-XVII. század; d: Balatonlelle templomának környékén, a belterület házainak kertjeiben (Balatonlelle 6.); e: A belterületen a kutatásnak meg kellett elégednie a középkori falu helyének azonosításával. A tihanyi alapítólevél csak a Szt. Kelemen egyházat említi, Lelle a pápai tizedjegyzékben tűnik fel először (Békeffy R. 1907. 103.). 550: Macs(i) (Mach), 1228-1230 (PRT I. 157.); b: Valószínűleg a ,makk' jelentésű magyar személynévből képzett helynév (Pais D. 1922. 33.); e: Erdélyi L. Somogyvár és Kisberény között keresi. Békeffy R. szerint ez a korai adat a másik Macs(i)-ra vonatkozik, amely Táska és Kölked között feküdt (1907. 104.). A XVI. század elején is két Macs(i)-t említenek (Csánki D. 1894. 626.). Térképünkön nem szerepel.