Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 6. (Kaposvár, 1975)
3. Müller Róbert: A fonyódi járás középkori településhálózata (A járás X-XV. századi településeinek jegyzéke)
templom köré építették. Árpád-kori temetőre utaló ,,S"-végű hajkarika (Fitz ]•'• A fonyódi vár feltárása. Alba Regia 2-3 (1961-62) 108.) iga: För (Fer), 1083-1095 (PRT I. 317.); b: Magyar személynévi eredetű helynév; c: Jellegtelen középkori kerámiatöredékek; d: Látránytól DNy-ra, a Föri lap legelőn csak az erecske partszakadásainál gyűjthettünk kerámiatöredékeket (Látrány 6.); e: Sorsa hasonló Csopakéhoz, a XIV. században már -lakatlan (Csánki D. 1894. 625.). 300.- Gamás, Al-Gamás, Egyházas-Gamás, T055 (PRT X. 490.); b: Ismeretlen eredetű (Bárczi G. 1951. 26.); c: XIV-XVI. század; d: A Forró ároktól Ny-ra, a Tóthegy K-i lejtőjén a Gamási kút magasságában település (Balatonboglár 3.). A Tóthegy K-i lejtőjén melléklet nélküli vázakat bolygatták meg, itt állhatott a templom (Horváth ].: Balatonlelle története. Veszprém, 1943. 9.); e: Az erdő miatt a település kiterjedése nem határozható meg. Valószínűleg ebből vált ki Fel-Gamás (31.). lia: Gamás, Fel-Gamás, 1264 (Horváth /. 1943. II.); c; XIV-XVI. század; d: A Forró árok K-i partján, a Gamási kát környékén nagy területen (Balatonlelle 7.); e: Az 1211-es tihanyi összeírás alapján 58 háztartás volt Gamáson (PRT X. 502.). A népesség nagy száma alapján feltételezhetjük, hogy már a XII. század végén is két Gamás volt, csak elnevezésükben váltak ketté a XIII. században. Fel-Gamást is nevezték Egyházas-Gimásnak (PRT X. 383.). 320; Gárdony (Kardon), 1496 (Csánki D. 1894. 617.); b: Személynévből képzett Árpád-kori helységnév; e: A Hácstól D-re lévő Gárdony puszta környékén kell keresnünk. 330: Gellye, 1333-1334. (Békeffy R. 1907. 96.); e: Somogyvámostól K-re, a mai Gilia puszta környékén állt. 340: Győrök (Gyrky), 1212-1215 (PRT I. 316.); b: Kniezsa I. a miénkhez hasonló alakú Hont megyei Gyrkiről azt írja, hogy a Girk-ből fejlődött és ez talán a ,görög' szó régi alakja, Györkiben pedig a György személynév rejlik (1939. 185.); e: Tepejjel és Csopakkal volt határos. Azonos azzal a Gyerek-kel^ melyet 1536-ban Gyümölcsény és Bogát között sorolnak fel (Csánki D. 1894. 610.). 350: Győrök (Gerewk), 1333-1334 (Békeffy R. 1907. 97.); e: A törökkori és a XVIII. század eleji összeírásokban is szerepel (Reiszig FL. 161.). Feltehetően a középkori Győrök a mai Szöllősgyörök helyén állt. Ezzel a Győrökkel azonosította Szentpétery I. az almádi monostor alapítólevelében szereplő Györököt (1927. 368.). Cáfolja és a mai Balatongyörökkel azonosítja ezt az adatot Holub }. (Zala megye története III. Kézirat, Győrök címszó). 36a: Gyugy, 1231 (Békeffy R. 1907. 97.); b: -gy képzős helynév, ami főleg növénynevekkel kapcsolatban gyakori (Bárczi G. 1951. 150.); c: XIV—XVIII. század; d: A Jandi pataktól Ny-ra, a Topolai dűlő Gyugy felé eső részén közepes kiterjedésű település nyomai (Gyugy 3.); e: Az azonosítást bizonytalanná teszi, hogy Gyugy a törökkorban végig lakott. A falunak talán csak egy része, a XIV-XV. század folyamán keletkezett résztelepülés terült el itt, és a korai település a mai falu helyén állt. Erre mutat a lelőhely kiterjedése is. 370; Gyülevész (Gywlwez), i4 2 4 (Csánki D. 1894. 611.); b: magyar helynév; e: A Balatonszentgyögytől DDK-re lévő erdő egy részét ma Hidegvölgynek nevezik, korábban Gyülevész volt e terület neve. Itt állhatott a középkori falu.
