Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 6. (Kaposvár, 1975)

Függelék - A Somogy megye múltjából (1970-1974) c. Levéltári Évkönyv 1-5 kötetének a vitája 1974. szeptember 26-án Kaposvárott

az alapokból kiindulva, melyeket pl. egy falu viszonylatában a birtokviszonyok változásának, vagy a munkásság viszonylatában a munkásság útjának a vizsgálata már nyújt számunkra, rendkívül érdekes és tanulságos lehet a vizsgálat olyan elmélyítése, amelyik bemutatja akár egy városi kerület, vagy akár csak egy háztömb, vagy akár bizonyos emberek, bizonyos személyek vagy csoportok vagyoni viszonyainak, lakberendezésének alakulását, gazdálkodási lehetőségét. Bizonyos esetekben az árvaszékek iratainak vizsgálata rendkívül gazdag lehetőségeket nyújt ilyen kérdések vizsgálatára. Ilyen kutatások az ország más részein már folytak, vagy éppen folyamatban vannak, - úgy gondolom, hogy érdemes lenne egy ilyennel itt Somogy megyében is megpróbálkozni. Egyetlen család, vagy személy szétágazó kapcsolatainak a vizsgálata -árvaszéki iratokon keresztül - különösen akkor, ha a család egész múltját, a genealógiáját is sikerül tisztázni -, annak a nagy társadalmi mozgásnak és e társadalmi mozgás életmód és életforma alakító hatásának, amelyik ma .számunkra olyan lényeges kérdés, a jobb megismerése szempontjából rendkívüli tanulságokat nyújthat. De - s itt már szinte napjaink történeténél fagyok - ugyancsak tanulságos lenne - s ugyancsak éppen az életmódkutatás szempontjából - az olyan kérdéseknek a vizsgálata mint pl. - nem tudom, hogy a vonatkozó dokumentumok mennyire jutottak be már >a levéltárba - a felszabadulás utáni áru-hitelakciók, melyeknek a során a falu először kapott a felszabadulás után nagy mennyiségű iparcikket, a néprádiótól kezdve a motorbicikliig. Ezekének a vizsgálata pl. - amennyiben a vonatkozó dokumentumok egyáltalán megmaradtak és még a szerveknél elkerülték a kiselejtezést, - rendkívül tanulságos lehet annak a folyamainak a szempontjából, amely a mai társadalom anyagi felszereltségének és ezen keresztül életmódjának a jobb megismeréséhez vezet. Vagy pl. az sem lehet érdektelen, és iaz sem vezethet tanulság nélküli eredményekhez, hogy ha föl tudjuk tárni azt, hogy valamelyik Somogy megyei nagykereskedelmi vállalat, - mondjuk a FŰSZERT <- adott időpontokban a megyébe milyen árucikkeket fuvarozott ki. Talán kicsit furcsának tűnő téma ez ahhoz, hogy vele egy történész foglalkozzék, de tudomásul kell vennünk, hogy akkor, amikor ani a falu átalakulásáról beszélünk és mindennek a következményeivel szemben állást kell foglalnunk, akkor abban az olyan kérdések, melyek az életmód tárgyi kereteinek egyes részeire vonatkoznak, a vizsgálata sem lehet érdektelen és nem lehet jelentőség nélkül. Tisztelt Hallgatóim! Nem táplálok illúziókat abban a vonatkozásban, hogy mindezeknek a nehéz, bonyolult, össszetett kérdéseknek a 'kutatása nem fog egyik napról a másikra megoldódni, hiszen rendkívüli türelem és rendkívüli kitartás kell ahhoz, hogy ezeken a mélyre menő analitikus kutatási területeken valaki egyáltalán valamilyen eredményt érhessen el. Úgy gondolom azonban, hogy akkor, amikor a somogyi helytörténeti kutatás társadalom- és gazdaságtörténeti szempontokból, olyan kezdeményökre és eredményekre tekinthet vissza, mint amilyeneket korreferátumom első részében csak néhány példának a bemutatásával alkalmam volt fölvázolni, akkor ez a helytörténeti kutató: a történész és az olvasó számára is annak a reményét nyújtja, hogy a Somogy megyei történeti évkönyvben a nagy és sikeres hagyományoknak ilyen irányban is meg lesz a folytatásuk. FÜR LAJOSNAK., a Magyar Mezőgazdasági Múzeum osztályvezetőjének, a korreferátuma : Tisztelt Tanácskozás! Amikor 1970-ben a Somogy megye múltjából fő címet viselő Levéltári Évkönyv első darabját útnak indították, az előszóban mostani megbeszélésünk tárgyára mindössze egy félmondat utalt. És pedig így: „Fontos feladat az is, hogy alapvető tanulmányokkal szolgáljuk a történetkutatói tevékenységet". Ez a szerény félmondat jelezte csupán, hogy kiadó és szerkesztő nemcsak a szülőföld, a szűkebb haza múltjának jobb megismerését, a jó értelembe vett lokálpatriotizmus érzéseit kívánják szolgálni és ébrentartani e vaskos tanulmány-gyűjtemények köteteivel. Ennél többet, vagy éppen más célokat iis szolgálni szeretnének. S hogy félmondatos programot rövid öt esztendő leforgása alatt nemcsak megvalósítaniok, de messze túlszárnyalni is sikerült, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy ma az elért eredmények felett tudományos tanácskozást tarthatunk. De nemcsak ezért örvendetes, legalább is számomra, a mai tanácskozás tárgya. Ma, amikor a magyar történettudományban mind nagyobb teret hódít az ún. komparatisztika, amikor a hungarocentrikusnak és proviciálisnak mondott látásmód helyébe a nagy európai, de legalább is fél földrésznyi tereket átfogó összehasonlító vizsgálatok kerülnek, a,kívülállóban hovatovább olyan képzetek keletkezhetnek, mintha a földnek csakugyan kicsiny terét megülő népünk múltjából mindent tudnánk már, tenni és kutatni való itt nem is igen akadna.