Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 6. (Kaposvár, 1975)

Függelék - A Somogy megye múltjából (1970-1974) c. Levéltári Évkönyv 1-5 kötetének a vitája 1974. szeptember 26-án Kaposvárott

tokkal bemutatnia, amelyek a somogyi fejlődést szervesen és szorosan hozzákötik az egész magyarországi fejlődéshez. Hosszan folytathatnám a sort az olyan tanulmányok bemutatásával, mint a szerkesztőé, amely az újgazdák helyzetét vizsgálja a felszabadulás utáni somogyi mezőgazdaságban, vagy ugyancsak Kanyar Józsefnek azzal a tanulmányával, - amit már Bcnda Kálmán is kiemelt - amely a XVIII. századi Somogy megye népművelési, népoktatási viszonyait ábrázolja, rendkívül gazdagon dokumentálva, egy különleges értékű forrásanyag és rajta keresztül a hazai népoktatás egészére is rendkívül jellemző kép bemutatásával. Es ezúttal egy más műfaj, az életrajz teréről véve a példát, rá lehet mutatni Bendefy Lászlónak Vörös Lászlóról, Somogy megye hajdani mérnökéről szóló biográfiájára is, amely hőse pályáján át ennek az egész feltörekvő, részint a kisnemességből, részint a nem nemes iparosságból, parasztságból elinduló új típusú értelmiségnek kialakulásához ad rendkívül érdekes adatokat. Mindezek a cikkek, mindezek a tanulmányok, melyeknek felsorolását - ismétlem - nagyon hosszasan folytathatnám, és melyeknek hosszú sorából itt csak abból a szempontból emeltem ki néhányat, hogy a tárgyalt témák változatosságát igyekezzem érzékeltetni, - mindezek a tanulmányok jól megmutatják, hogy a téma gondos kiválasztása, .és méginkább sajátlagosan társadalomtörténeti szempontból való megközelítése és kimunkálása milyen jelentős eredményekhez vezetheti a kutatót, és milyen tanulságokhoz az olvasót: a lcgkorlátozottabb természetű témát is kiemelve korlátai közül, es beillesztve a nemzeti történelem nagy folyamatába. 4 Legyen szabad azonban a korreferátumnak a befejezésként arra is utalnia, hogy a Somogy megye múltjának e sokoldalúan, gazdagon és mélyen elemzett konkrét eseményeit az országos gazdasági és társadalom fejlődés nagy folyamataiba gondosan bekapcsoló, és ezáltal a provincializmus buktatóit és zsákutcáit sikerrel elkerülő feldolgozások az eddigi kötetekben kibontakozó sora nem állhat meg sem időben, sem témában. Tehát nem korlátozódhat csak speciálisan a parasztság történetérc, vagy a történelem bizonyos periódusára mint ahogy már az eddigi tanulmánykötetek is azt mutatják, hogy sem szerkesztői intenciók, sem pedig a munkatársak - és itt elsősorban az örvendetesen szaporodó és alakuló helyi szerzői gárda - nem is akarnak ebben a vonatkozásban megállni. Legyen szabad azonban néhány olyan problémára rámutatni, melynek itt és ilyen módszerekkel való megközelítése és feldolgozása, úgy gondolom, Somogy megye múltjának (sőt jelenének is) még jobb és még mélyebb megismerését segítheti elő, immár nemcsak a régebbi korszakokból, hanem, szinte napjainkig elérő tanulságokkal, a közelmúltból is. Azért merem ezeket a témákat - ugyancsak inkább példaszerűen - itt most fölsorolni, mert az eddigi eredmények: itt, Somogy megyében egy megfelelő kutatói gárda és társadalmi érdeklődés kialakulása, és a megfelelő kutatási módszerek alkalmazása biztossá tesz arról, hogy ezek a témák is előbb-utóbb gazdára fognak találni. Miről is lenne szó? Olyan analitikus kutatások elindítására gondolok, mint pl. az utolsó 50-60 évből egy-egy konkrét falu birtokviszonyai alakulásának a története, ami bizonyos esetekben egészen a telekkönyvekig lemenő analízist kíván. Ilyet, legjobb tudomásom szerint Magyaroszágon az eddigi történeti kutatásokban nem igen végeztek. Persze 50 éven keresztül végigkísérni egy falu egész társadalmi szerkezetének, birtokszerkezetének változásait rendkívül komplex munka; hiszen magától értetődően nem állhatunk meg annak a vizsgálatánál, hogy a birtokok hogyan változtak, hanem bele kell ebbe vonnunk a családi kapcsolatoknak, a rokoni kapcsolatoknak, a faluba való bevándorlásnak vagy elköltözésnek ezer és egy problémáját is. Úgy gondolom azonban, az ilyen vizsgálat eredménye a közvetlenül a felszabadulást megelőző, ill. a felszabadulás utáni társadalmi mozgásnak, ennek a számunkra a ma szempontjából is olyan rendkívül jelentős történelmi folyamatnak a megismeréséhez igen nagy mérrékben és igen nagy lépéssel vihet bennünket közelebb. De gondolok pl. olyan kérdések vizsgálatára is, mint pl. a somogyi ipari munkásság kialakulása, a somogyi ipari munkásság útja. Ennek is megvannak a maga levéltári forrásai (többek között az ipartestületi iratokban a mestervizsgák, a segédvizsgák, a tanonclajstromok, scgédlastromok iratai), melyüknek elemzése alapján igen fontos adatokat nyerhetünk. Honnan jöttek az emberek az inarba; miféle rangú emberek kerültek az iparba, milyen korban, a megyének milyen részéből, milyen iparágak felé orientálódtak - majd mi lett a sorsuk? Munkakönyveknek, tanonclajstromoknak, s más ipartestületi nyilvántartásoknak elemzésén keresztül erről a folyamatról is rendkívül mély, érdekes és részletes képet kaphatnánk, akár iparáganként vizsgálva a kérdést, akár pedig reprezentatív módszerrel: bizonyos csoportok kiemelésével. De idetartoznék olyan kérdések vizsgálata is, mint - ami számunkra most ugyancsak rendkívül lényeges probléma - akárcsak az utolsó 100 év életmódjának a kutatása. Azokból