Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 6. (Kaposvár, 1975)

11. Szili Ferenc: Egy zselici mikrotáj gazdaságtörténete a felszabadulás után

sos gazdálkodást háttérbe szorítva a váltógazdálkodást általánossá tette. A századfordulótól napjainkig a népesedés csökkenésével párhuzamosan a mezőgazdaság struktúrájában a fejlődés üteme lassúbb lett. A magyar mezőgazdaságban a strukturális átalakulás már a századfordulótól kezdődően kitapintható a növénytermesztésben és az állattenyésztésben egyaránt. A trianoni béke után a mezőgazdaság torz struktúráját ismételten módosítani kellett, mert annak adottságai és lehetősége alapvetően megváltoztak. Az átalakulás nehézségeit az 192933-as gazdasági válság még csak fokozta. Közismert, hogy a válság a mezőgazdaságot mélyebben és hosszabb ideig érintette mint a gazdasági élet egyéb ágazatait. Ha a mikrotáj művelési ágait redukált szántóterületre, az állatállományt pedig számosállatra átszámítjuk, akkor a fentiekben jelölt változás irányát és ütemét viszonyítani tudjuk az 1895-ös bázisévhez, illetőleg a napjainkhoz legközelebb eső 1966-os időponthoz.''

1 Község Redukált Község Év szántóterület % Bőszénfa 1895 2865,5 100 1913 2887,5 100,7 1935 3032,6 105,8 1962 2687,9 93,8 1966 2269,9 79,2 Cserénfa 1895 1244,7 100 1913 1187,4 95,4 1935 1162,1 93,4 1962 1052,6 84,5 1966 1025,7 82,4 Gálosfa 1895 2587,1 100 1913 2622,6 101,3 1935 3107,9 120,1 1962 1888,6 73,0 1966 1829,3 70,7 Hajmás 1895 1389,2 100 1913 1269,7 91,4 1935 1263,5 90,9 1962 1056,4 76,0 1966 1011,9 72,8 Kaposgyarmat 1895 712.8 100 1913 679,7 95,3 1935 557,8 78,2 1962 533,9 74,9 1966 551,3 77,3 Sántos 1895 1147,4 100 1913 1075.6 93,7 1935 1068,0 93,0 1962 1176,9 102,5 1966 1088,9 94,9 Szcntbalázs 1895 1276,7 100 1913 1227,7 96,1 1935 1186,3 92,9 1962 818,3 64,0 1966 809,2 63,3