Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 6. (Kaposvár, 1975)

11. Szili Ferenc: Egy zselici mikrotáj gazdaságtörténete a felszabadulás után

A fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy a redukált szántóterület 1935-Íg - Bőszénfa és Gálosfa községtől eltekintve - mindenütt csökkent, de a visszaesés csupán Kaposgyarmat községnél volt jelentősebb. Az 1962-es adatok már az újabb strukturális átalakulás kezdeti stádiumát jelzik, amelynek a nagyüzemi gazdálkodás létrejöttével szükségszerűen be kellett következnie. A minőségileg magasabb szintű gazdasági struktúra a nehézségek ellenére viszonylag rövid idő alatt megteremtődött. Az 1895-ös állapothoz viszonyítva szembetűnő Gálosfánál, Bőszénfánál, Hajmásnál és Szentbalázsnál a struktúra csökkenése. Ugyanakkor 1962-1966 között Kaposgyarmatnál már 2,4% a növekedés, a többi községnél pedig az 1935-ös állapothoz képest csak minimális csökkenés mutatkozott. A redukált terület csökkenése nyilvánvalóan összefügg a marginális területek kikapcsolásával, mert a termelőszövetkezetekben már azokat gazdaságosan művelni nem lehetett. A továbbiakban bemutatjuk a számosállat alakulását és a redukált szántóra jutó számosállat sűrűséget a mikrotájban/

12 Község Számosállat Az i red. hold Község Ev AU % szántóra jutó Község • D számosállat Bőszénfa 1895 944,1 100 0,32 1911 1047,9 111,0 0,36 1935 994,8 105,3 0,29 1942 1185,7 125,5 ? 1962 1127,7 119,4 0,41 1966 782,6 82,8 0,34 Cserénfa 1895 446 100 0,35 1911 518,4 116,1 0,43 1935 401,2 89,9 0,34 1942 491,0 110,0 1 1962 428,8 96,1 0,40 1966 381,9 85,6 0,37 Gálosfa 1895 1641.0 100 0,63 1911 1407,0 85,7 0,53 1935 1488,9 90,7 0,47 1942 1791,3 109,1 ? 1962 1190,9 72,5 0,63 1966 1080,2 65,8 0,59 Hajmás 1895 449,4 100 0,32 1911 636,6 141,6 0,50 1935 537,8 119,6 0,42 1942 522,8 116,3 ? 1962 448,3 99,7 0,42 1966 498,3 110,8 0,49 Kaposgyarmat 1895 282,1 100 0,39 1911 387,1 137,2 0,56 1935 234,1 82,9 0,41 1942 276,5 98,0 ? 1962 160,2 56,7 0,30 1966 202,4 72,1 0,36