Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 6. (Kaposvár, 1975)

11. Szili Ferenc: Egy zselici mikrotáj gazdaságtörténete a felszabadulás után

kiváltképpen amikor az egyéni gazdálkodókat a termelőszövetkezeti parasztság felváltotta. Az alábbiakban azt kívánjuk bemutatni, hogy 1970-ig hogyan módosult a társadalminfoglalkozási csoportok össszetétele.

40 Aktív keresők Aktív keresők társadalmi foglalkozási csoportja Község 1 iparép ip. .O O meze gazd egyé O mezi gazd ^ O d S 0" szellemi Bőszénfa 75 21,3 238 67,6 39 11,0 142 40,3 176 50,0 34 9,6 Gálosfa 30 11,8 177 69,9 4(i 18,1 114 45,0 110 43,4 2\) 11,4 Hajmás 20 12,9 115 74,6 19 12,3 86 55,8 58 37,6 10 6,4 Kaposgyarmat 3 3,8 68 87,1 7 8.9 4Í 52,5 31 39,7 6 7,6 Sántos 61 19,1 188 58,9 70 21,9 142 44,5 134 42,0 43 13,4 Szentbalázs 34 16,8 117 57,9 51 25,2 77 38,1 77 38,1 48 23,7 Cserénfa 27 15,0 129 72,0 23 12,8 103 57,5 55 30,7 21 11,7 Az iparban és az építőiparban dolgozók aránya Bőszénfa községben a legmagasabb, ennek elsősorban az a magyarázata, bogy a helyi téglagyár a mezőgazdaságból elvándorlóknak a munkát a faluban is tudja biztosítani. Sántosról, Szentbalázsról, Cserénfáról pedig az ingázók Kaposvár ipari üzemeibe járnak dolgozni. Kaposgyarmat községekben a mezőgazdaság hegemón szerepét az iparban dolgozók minimális aránya bizonyítja. A mezőgazdasági jelleg Kaposgyarmat, Hajmás, Cserénfa községekben domborodik ki leginkább, de feltehetően a többi község aránya is messze meghaladja a megyei és az országos átlagot. A dolgozók egyéb csoportja Szentbalázs és Sántos községekben a legmagasabb, amit részint Kaposvár közelségével magyarázhatunk, valamint azzal, hogy Szentbalázs a mikrotáj közigazgatási és oktatási centrumává vált. A táblázat: alapján azt is megállapíthatjuk, hogy a nem mezőgazdasági és szellemi szférában dolgozik a lakosság többsége, Szentbalázson 61,8" 0, Sántoson 5 s ,4° o, Bőszénfán 59,6" 0, Gálosfán 54>8°o. A statisztikai táblázatból arra is következtethetünk, hogy a fenti községek termelőszövetkezetei a nagyüzemi gazdálkodásnak milyen színvonalát képviselik. Feltételezhetjük, hogy az őstermelők számának a csökkenése az adott községek termelőszövetkezeteinek gépesítését, szakemberellátottságát, öszszességében a mezőgazdaság fejlettségét jelzik. A növénytermesztés helyzete és a fejlesztés lehetőségei Az agrárstruktúrában végbement átalakulást több szempontból áttekintettük, a továbbiakban kísérletet teszünk arra, hogy a strukturális változás eddig nem vizsgált folyamatait is elemezzük. Az átalakulást csak akkor érthetjük meg, ha a jelenségek közötti összefüggésekre is rámutatunk. így a művelési ágakban történt változásokat is csak akkor tudjuk elemezni, ha a folyamatok eredőit és következményeit dialektikus kölcsönhatásban szemléljük. így válik érthetővé számunkra az a folyamat, amely a XIX. század utolsó harmadában a demográfiai növekedéssel kezdődött, majd a piaci igények kényszerítő hatására a nyomá-