Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 6. (Kaposvár, 1975)

9. Lagzi István: Francia menekültek Magyarországon (Balatonbogláron) a második világháború idején (1942-1945)

Siklóson (a lengyel táborban) internált angoloknak az volt a kívánságuk, hogy ". . . egyenlő elbánásban részesüljenek ... a lengyel internáltakkal, vagyis a táborparancsnokság szabad kijárást engedélyezzen nekik."

31 A külügyminiszter - külpolitikai megfontolásból - a honvédelmi miniszterhelyettesnek írt magánlevelében „. . . az angol hadifoglyokkal való jobb bánásmódot ajánlotta." Máthé altábornagy a Legfelső Honvédelmi Tanács elnökének (miniszterelnök) megbízásából - az angol hadifoglyokkal való rossz bánásmód miatt - ,,. . . tekintettel ennek külügyi vonatkozására ... és a miniszterelnök Ür Ö nagyméltóságának óhajára ... - Metz százados (siklósi internálótábor parancsnoka) mielőbbi felváltását" kérte.

32 Az angol hadifoglyokkal kapcsolatos probléma 1943. év végén is foglalkoztatta a külügyminisztériumot. A budapesti svájci követség egyik titkára a H. M. 21. osztályvezetőnek, Baló Zoltán ezredesnek a társaságában látogatást tett Komáromban, az angol hadifoglyok szálláshelyén. A követségi titkár a szemle után kifogásolta az angolok elhelyezését, és kérte a hadifoglyoknak más, - kényelmesebb - táborba való áthelyezését. Baló szerint az angolok áthelyezése egészségügyi szempontból valóban indokolt volt. A tényleges intézkedés azonban megkésett. A komáromi várban őrzött angol hadifoglyok elszállítását csak a svájci követség ismételt és nyomatékos tiltakozására határozták el.

33 A Magyarországra menekült francia hadifoglyok ügyeit - az angoloktól eltérően - nagy körültekintéssel intézték. A francia katonai attasé kéréseit soron kívül intézték el s az eredményről írásban, vagy sürgős esetekben telefonon értesítették Hallier ezredest.

34 A magyar hatóságok a francia katonák szökéseivel szemben (az esetek többségében) elnézőbbek voltak. Az angolokat szigorúan őrzött internálótáborokban őrizték. A lengyel és francia menekültek közül zárt (büntető) táborba zárással csak a (bizonyítottan tettenért!) elfogott „szökevényeket" büntették. De ebben az esetben a büntetés kiszabásánál tekintettel voltak annak nemzetközi visszhangjára is.

35 A franciákkal szembeni különleges bánásmód abban is kifejezésre jutott, hogy 1943. július 14., a francia nemzeti ünnep alkalmából a szökés, engedetlenség stb. miatt a siklósi büntetőtáborban lévő francia katonák büntetését a H. M. 21. osztálya eltörölte és visszairányította őket Balatonboglárra.

36 A második világháború idején, 1943. július 14-én különös esemény színhelye volt Balatonboglár. A balatonbogiári francia tábor lakói tisztek és katonák nemzeti ünnepük tiszteletére katonai díszszemlét tartották. A budapesti német követség katonai attaséjának nagy megdöbbenésére a díszszemle megtartásához a H. M. 21. osztálya hozzájárult. A különös eseményt az is érthetetlenebbé tette, hogy a díszszemlén megjelent a Belügyminisztérium IX. osztályának vezetője dr. Antall József és a H. M. 21. osztály vezetője Baló Zoltán ezredes, továbbá a magyarországi lengyel menekültek képviseletében Henryk Slawik, a Komitet Obywatelski dia Spraw Opieki na Wegrzech (a Lengyel Menekültek Ügyeit Intéző Polgári Bizottság) elnöke, A. Hallier ezredes a budapesti francia követség katonai attaséja és Angelo Rótta, budapesti apostoli nuncius is.

3

' A közel ezer főt számláló francia tábor katonái tisztjeik vezetésével a tábor udvarán felvont francia trikolor előtt századonként, díszmenetben vonultak el. A díszszemle igen jelentős esemény volt, „Gondoljunk arra - írta Passuth László -, hogy az egész kontinensen ez volt az egyetlen katonai francia parádé - hiszen akkortájt már Vichy sem tarthatott csapatokat."

38