Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 6. (Kaposvár, 1975)

8. Erdősi Ferenc: Somogy megye építőanyag-iparának fejlődése és szerkezeti átalakulása a XIX. század végétől napjainkig

Az üzemek munkaerő-ellátotságának mértéke rendkívül változó, és nem függ össze minden esetben az üzem telephelyét befogadó település urbanizáltságiiparosodottsági szintjével. Ellentmondásnak tűnik, hogy pl.: néhány esetben a falvakban nyomasztóbbnak találtuk a munkaerőhiányt, mint a városokban. Munkáskéz hiánya miatt szűnt meg a betonáru termelés 1968-ban Kiskorpádon, Lengyeltótiban, 1970-ben Barcson és Kadarkúton. JEGYZETEK i. CSORBA JÓZSEF : Somogy vármegye ismertetése. - Pest 1857. p. 38: ,,. . . a hegyekben megmérheticn mennyiségű homokkő van, - s' elég erős és alkalmatos az út készítéséhez: illyeneket ismerek Hajmás, Cserénfa, Mozsgó, Keresztúr, Hásságy, Zselicz-Kifalud határában." A Somogyszentpál környékén talált vörös kődarabok alapján feltételezték a vörös márvány előfordulását is. Pester Lloyd 1856. dec. 3. „In der Umgebung von Kaposvár wurde dieser Tage ein Lager von rothem Marmorstein entdeckt." (Téves közlés volt. -E. F.) Pp. 57-58.: „. . . . Kevés szorgalom, egyes ügyelet, s' ennek méltánylása azon előítéletet, hogy Somogynak nincs köve, elegendőikép megcáfolja: főkép az 1846-ik évi febr. 3-án tartott megyei nagy gyűlés 677 száma világos rendelete óta, midőn a fő-orvos évi rendszeres jelentésének 9-ik pontja* szellemében végzés lön: „...hogy e részben kellően vizsgálódván jelentésüket, figyelve a' köveikhez való juthatás módjára is, annak idejében adják be, - kétségen kivüli dolog ez. Azon mészkő-fajok példányai, mellyeket a' kiküldöttek a' helyszínen ástak - főképp Gálostól 1/4 óra távolságra eső, nagy bükk-fákkal benőtt Cserénfához tartozó domb-szakadásból, a' könyvtárba tétették: valyon a' következett politikai zavarok alatt vagy után nem hányta-e azt ki az „incuria aetas" a' gondatlanság! nem tudom. Annyi bizonyos, hogy a' mostani kormány, egyénei hallomás, sőt hivatalos irományok által is figyelmeztetve e' fontos tárgyra, - az említett helyen kőfejtést - kőbánya - nyittattott, honnan a' Gödre-Kaposvári vonalra, Kaposvár utczájára az út^készítéshez szükséges köveket hordják a' helységek, és így Somogy megye, ha csak a' legfelsőbb rétegre elkerülhetetlen szükségesnek nem kívántatik a' baranyai márványkő, most, és majd tulajdon anyagából is készíthet jó utakat, kivált ha még a' Hajmás', Kisfalud,' Tót-Keresztúr', Fonyód' s' határán lévő köveket is elég figyelemre és haszonra fordítja. Sőt nem hallgatom el, hogy a' kis-bári (apáti) helységbeliek tulajdon, Baranya és Karád között fekvő határukból hordták meg már 1848-ban a' reájok kivetett ölköveket, mellyeket Baranyából kellett volna hordaniok; mit azonban ők nem jelentettek be hivatalosan, de én magány-uton a' dolog bizonyos és világos tudomására jutottam, és tudományos tekintetben, mint a' jövendőségnek talán hasznos dolgot megemlítem . .." *„. . . Arra azonban figyelmeztetni, a' ts. ns. vármegyét kötelességemnek ismerem, hogy nem csak természet-tudományi, hanem statusgazdasági tekintetben is ügyelettel méltóztassanak lenni azon hegydomb vonalra, melly Bécz tájától Hásságy, Kisfalud, Gálos, Sz. Balázs, Gyarmat, Hajmás, Keresztúr felé Kercseligetig nyúl, mert ezen határokban, s' nem iyen mélyen vannak terméskövek, mellyek még ásványtani tekintetben is alig ismeretesek, de technikai tekintetben kell emítenem, hogy magány-gazdaságoknál válukat, csatornákat, ajtó szárakat láttam azon kövekből, - névszerint Hásságyon széles lapos kövekkel van az udvar kirakva, mellyek olly tömöttek, hogy a' fedél szeglet csurgása alatt hosszas idők múlva is épek maradtak: száz esetekre rúgna, kivált most kereskedést, s' utakas czélba vevő szellemünk idejében, - a' szegény adózó népre a' nyereség, ha Baranya rettentő erőt s költséget igénylő (Mánfa, Meggyefa s' Bükkösd felől) köve nélkül legalább az alsóbb ágyazatokra el lehetnénk." 2. FÉNYES ELEK: Magyarország ismertetése statisztikai, földbirtoki és történeti szempontból. I. kötet. -Pest, 1865. pp. 300-301.: ,,. . . Az említett Zselicz hegységben különösen figyelmet érdemel azon hegy vonal, mely Bécz tájától Hárságy, Kisfalud, Gádor, Sz. Balázs, Gyarmat, Hajmás, Keresztúr fele Kercseligetig* terjed, mert ezen határokban nem igen mélyen vannak ter-