Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 6. (Kaposvár, 1975)

8. Erdősi Ferenc: Somogy megye építőanyag-iparának fejlődése és szerkezeti átalakulása a XIX. század végétől napjainkig

i}. ábra. Somogy megye téglagyárainak megyén kívüli értékesítése 1973-ban. hány éven belül tervezett megszüntetése még csak tovább fokozza a termelési asszimmetriát, amit bizonyos mértékig ellensúlyoz majd egy nagykapacitású mészhomoktégla-gyár felépítése Barcson és esetleg a távolabbi jövőben egy újabb agyag-téglagyár telepítése Kaposvár közelében. A nyerstéglába kevert szénőrlemény, valamint az égetéshez használt szén és olajföld beszerzése a következő arányokban oszlik meg forrásonként: Szőny (olajfinomító) 9 százalék, Várpalota 2 százalék, Pécs 4 százalék, Komló 41 százalék, Ajka 6 százalék, pilisi szénbányák 2 százalék, Petőfi bánya (Mátra) 36 százalék. b) Értékesítés A somogyi téglaipar még az 1970-es években is a megyei szükségletet meghaladó mennyiségben termel téglát. Annak arányában, ahogyan a belső szükséglet növekedési ütemét felülmúlja a termelés emelkedésének üteme, a kiszállításra kerülő termékek aránya növekszik. Amíg pl. 1967-ben a Somogyban termelt tégla 10,3 százalékát, 1968-ban 7,6 százalékát, 1973-ban már 14,5 százalékát (vagyis 15,5 millió db-ot) adták el más megyékben. A vásárló megyék közül régi hagyománya van a somogyi tégla felhasználásnak Fejér, Veszprém és