Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 6. (Kaposvár, 1975)

8. Erdősi Ferenc: Somogy megye építőanyag-iparának fejlődése és szerkezeti átalakulása a XIX. század végétől napjainkig

Bács megyében; Budapest (Pest megyével) viszont csak az utóbbi években rendel nagyobb mennyiséget. A többi megyékbe csak rendszertelenül küldenek kisebb tételeket. Ez alól persze a természeti katasztrófák által előidézett téglakereslet kivételt teremt. (Pl. a Felső-Tisza menti árvíz okozta károk helyreállításához többmillió téglával járult hozzá megyénk is.) Amennyiben az egyes téglagyárak igen különböző kiterjedésű piacterületét kialakító tényezőket kutatjuk, úgy találjuk, hogy e tényezők kis részben az adott üzem termékprofiljával, fokozottabb mértékben a földrajzi helyzete által meghatározott szállítási adottságokkal kapcsolatosak, de legjobban a termelőhelyek területi megoszlása és a településhálózat közötti viszony jut kifejezésre a piac alakulásában. A nagykapiciatású, üreges árut vagy esetleg nagyszilárdságú tömör téglát termelő, iparvágánnyal rendelkező üzemekből (Kaposmérő, Balatonszentgyörgy, Kőröshegy, Bőszénfa, Tab) folyik rendszeresen távoli piacokra szállítás (13. ábra). Eltekintve a más megyékbe történő szállítástól, a megyén belül elsősorban a Balaton menti üdülőövezet települései és az egyre kevesebb téglát termelő megyeszékhely felé gravitál az értékesítés egy jelentős része (főként Böhönyéről, Kethelyről, Marcaliból). 4. Beton-építőelem és betonáruipar a) Színvonal Somogyban az 1950-es évekig csak kisipari keretek között készítettek néhány fajta háztáji felhasználásra kerülő betonárut és műkőterméket (kútgyűrűt, kútkávát, betonkávát, hídátereszt, kéményajtót, etetővályút, mozaiklapot stb.). E cikkeknek viszont csupán egy része sorolható a szorosabb értelemben vett építőanyag-ipar termékei közé. Azóta ez az iparág kilépett a kisipari keretek közül, és amellett, hogy a háztartási-háztáji betonárukészítés egy részét még ma is kisiparosok állítják elő, nemcsak a mélyépítési betonelemek (meder- és járdaburkoló-lap, útszegélyhasáb, szennyvíz-levezető, betoncső, talpcső, áteresz stb.), hanem a nagy felületű magasépítési előregyártott térelhatároló és szerkezeti elemek (födémburkoló BH-elem, falpoligon) nagyüzemi technológiával történő tömeggyártását is kifejlesztették. Utóbbiak készítésére főként az élőmunka megtakarítás előnye kényszerítette az építőipari vállalatokat. Bár megyénk betonipara országosan, a lakosság számához vetítve csak alig közepesen fejlett, belyi viszonylatban a téglaipar után következik. b) Területi elhelyezkedés Az iparág területi struktúrájának egyenetlensége (14. ábra) szembeötlő, ha azt járási bontásban vizsgáljuk (12. táblázat). Ennek a területi egyenetlenségnek a megállapításával nem állítjuk azt, hogy minden járásban azonos méretű betonelem-iparra van szükség. Azonban véleményünk szerint még a pillanatnyilag legelmaradottabb járásokban is életképes lenne egy-egy - kb. évi 5-8 millió .Ft értékben a lakosság és a községek egyre szaporodó kommunális építkezéseit a széles körben felhasználásra kerülő betoncikkekkel ellátó - üzem működtetése. Viszont a speciálisabb igényeket kielégítő betontermékek előállítása továbbra is néhány, esetleg a jelenleginél kevesebb számú üzemben történhet.