Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 6. (Kaposvár, 1975)

7. Tóth Tibor: A nagyüzemi szerkezet és szemléletmód kialakulásának kérdései a mernyei uradalomban

ALAPTŐKÉK ÜZEMTÖKÉK teleképületeleven álló teleképületeleven forgo összes érték érték leltár holt tőke üzemtőke leltár összesen üzemtőke a 1 a p tők e % - á b a n 1877. 96.98 3,02 13,08 2,53 15,61 5,70 21,31 1878. 94,46 3,54 13,53 2,27 15,80 4,53 20,33 1879. 96,43 3,57 10,93 2,06 12,99 4,57 17,56 1880. 96,16 3,84 10,81 1,80 12.(11 5,90 18,51 1881. 95,36 4,64 11,01 1,50 12,51 5,19 17,70 1882. 94,33 5,67 10,28 1,49 11,77 5,34 17,11 1883. 93,37 6,63 10,72 1,47 12,29 7,02 19,31 1884. 91,65 8,30 19,95 1,76 12,71 6,02 18,73 1885. 91,30 8,70 11,12 1,65 12,77 6,32 19,09 1886. 91,10 8,90 11,57 1,61 13,18 6.08 19,26 1887. 91,00 9,00 11,17 2,C0 13,71 5,09 18.80 1888. 90.67 9,33 11,78 2,08 13,86 6,87 20,73 1890. 88,90 11,10 11,85 2,23 14,08 6,73 20.81 1891. 88,74 11,26 11,91 2,26 14,17 6,57 20,74 1893. 90,29 9,71 9,58 1,73 11,31 5,01 16,32 1895. 90,99 9,01 9,67 1,69 11,36 9.13 20,49 1896. 90,77 9,23 9,43 1,50 10,93 5,61 16,54 1897. 91,45 8,55 9,27 1,90 11,17 5.99 17,16 1898. 91,49 8,51 9,44 1,85 11,29 6,18 17,47 1899. 89,73 10,27 10,02 2,24 12,26 6,32 18,58 1900. 89,39 10,61 10,26 2,30 12,56 6.30 18.86 1902. 89,90 10,10 11,15 2,18 13,33 6,37 19,70 1903. 89,57 10,43 11,67 2,19 13,86 7,88 21,74 1904. 89.94 10,06 11,54 2,01 13,55 9,64 23,19 1905. 89,73 10,20 11.13 1,91 13,04 8,29 21,33 1906. 89,23 10,77 10,29 1,91 12,20 8,68 20,88 1907. 89,18 10,82 11,25 3,58 14,83 11,03 25,86 1908. 87,80 12,20 11,14 3,56 14,70 11,35 26,05 1914. 85,03 14,97 10,14 5,16 15,30 21,30 36,60 A viszonylagosan harmonikusnak látszó fejlődést az 1893-as év törte csak meg. A telekértéktőke növekedése, a több mint 1400 holdas Boxberg-féle orci birtok megvétele láthatóan egyik-másik tőkét tekintve egy, másfél évtizedre vetette vissza az uradalom fejlődését, és nyilván egyéb közgazdasági hatásokkal interferálva, további közel évtizedes visszaesést is eredményezett. Mielőtt a táblázat elemzését tovább folytatnánk, ki kell térnünk az épülettőkék alakulásának a kérdésére is. E vonatkozásban Goltz ugyan eligazítást nem ad, viszont az egykorú üzemtani irodalom utalásai biztosítják a komparatisztika lehetőségét. Az eddig elmondottakból tudjuk, hogy az épülettőke jelentette a vizsgált korszakban uradalmunk termelési tényezőinek az egyik legdinamikusabb komponensét, amennyiben a fejlődése részben nyomon követte a földérték növekedésének törvényszerű folyamatát. Az adott törvényszerűség, ill. az alapos üzemszervezési törekvések együttes eredményeként az épülettőkék aránya 1877-1914 között 742,45° o-kal (44611,46 Ft-ról 751 664,13 koronára) nőtt. E növekedés imponáló eredményeit azonban erősen devalválja a közel egykorú adatokkal való összehasonlítás. Mint látjuk, az uradalom legmagasabb épület-