Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 5. (Kaposvár, 1974)
Bendefy László: Vörös László emlékezete
VÖRÖS LÁSZLÓ EMLÉKEZETE BENDEFY LÁSZLÓ A 170 éves török megszállás alól felszabadult magyar nép a 17. század végén hihetetlen nagy feladat előtt állott. Nemcsak a közel két évszázad alatti pusztítás és kizsákmányolás nyomait kellett eltüntetnie, hanem nagy gondja volt a jövő fejlődés alapjainak és lehetőségeinek biztosítása is. Az elnéptelenedett területeket a 18. század első felében telepítették be, de a jól termő földeket idegen telepesek kapták, s a magyarság az Alföld vízjárta, vagy örökké mocsarakkal borított legsilányabb területeire szorult. A törökök kiűzése után óriási kiterjedésű, gazdátlan birtokok kerültek a kincstár tulajdonába. Ezeket a bécsi kormányzat igyekezett mihamarabb megszabadítani az évenként ismétlődő elöntésektől és vadvizektől. Jobbnál jobb nevű, képzett hydraulákat küld Magyarországra és tevékenységüknek 30-40 év alatt meg is volt az eredménye. Az addig használhatatlan vízvidékeken, amelyeket az utazó polgár és kereskedő nemcsak a vízi veszedelmek miatt, hanem, a szilaj pásztoroktól való félelmében is elkerült, népes falvak keletkeztek. Ezek határának rendezése, a belvizek elöntötte földeknek használhatóvá tétele, valamint az utak építésével kapcsolatos feladatok a megyékre hárultak. A 18. század húszas évei óta ezeket a feladatokat nagyobbrészt a bécsi Udvari Kamara által hazánkba küldött polgári és katonai mérnökök látták el. De ugyanennek a századnak vége felé a műszaki érdeklődésű magyar ifjak seregestül mentek a budai egyetem „Studium geometricum" nevezetű mérnökképző szakára, majd az 1782-ben - ugyancsak az egyetem keretében - alapított „Institutum Geometricum '-ba. Mária Teréziának az úrbéri viszonyok rendezésére vonatkozó rendelkezései jelentős mennyiségű földmérői munkával jártak. A jó kereseti lehetőséggel kecsegtető mérnöki pályát szívesen választották élethivatásokul a magyar ifjak, noha tudták, hogy a földmérői munka nagyobb részében a parasztságot a különböző úrbéri regulációkkal alaposan megrövidítő földesuraknak kedvez. A geometrák a földesurakkal kötött szerződések alapján és megállapodások szerint dolgoztak. Ezért nem volt véletlen és nem is egyedi eset, hogy a parasztok az inzselléreket sok helyt elkergették, sőt - miként az éppen Somogyban, Pálóczi Horváth Ádám rövid mérnökösködése idején (1782) megesett - szétrombolták lakásukat, széttépték és elégették irataikat, s mindenféleképpen nehezítették munkájukat.