Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 5. (Kaposvár, 1974)

Bendefy László: Vörös László emlékezete

Mivel a nemesi társadalom növekvő gazdasági igényeihez mérten megnövekedett az értelmiségi pályák szakember szükséglete, a fentiekhez hasonló jelenségek ellenére növekedett azoknak a száma is, akik képesek és hivatottak voltak ezeknek az igényeknek kielégítésére. Ezek közé az ifjak közé tartozott Vörös László, kezdetben kamarai mérnök, majd Somogy megye hites főmérnöke. A Vörös család eredete Amit Vörös László fel- és lemenő ági rokonságáról tudunk, az családjára vonatkozó sajátkezű feljegyzéseiből és gyermekeihez, illetve testvéreihez intézett leveleiből ismeretes, illetve ezekből az írásokból, valamint az egykorú egyházi anyakönyvekből hámozható ki. Vásárhelyi Laps hódmezővásárhelyi ref. lelkész 1955. január 22-i szíves közlése szerint Vörös László 1790 márciusában, Hódmezővásárhelyen született. Atyja: a K(is) U(tcában) lakó Veres Miháj; anyja: Szabó Kata (1). Nevezett Vörös László szülei után kutatva, az idézett anyakönyv (1) I. kt. 456. oldalán ezt a lúdtollal írott bejegyzést találtam: „Anno 177g februáriusában Házasodtak: Veres Mihály 20 éves L. T. Szabó János l(anyát) Katát 18 éves."

1 Ezek szerint Vörös Mihálynak állítólag 1759-ben kellett volna születnie. Más adatok azonban ellentmondanak ennek. Az idézett születések anyakönyvében (1) ugyanis az I. kt. 27. oldalán ez áll: „Anno 1750 Júniusában kereszteltetett: Veres István f(ia) Mihály." Majd alább, az I. kt. 48. oldalán: „Anno 1753 Júniusában keresztelteti: Veres István f(ia) Mihály." A két adat egyike sem egyezik Veres Mihálynak a házasságra vonatkozó 20-ik életévével. Vásárhelyi Lajos lelkész megjegyzése szerint „Veres Mihály két születési adatán kívül se közelben, se távolban nem szerepel" egyéb reá vonatkozó adat. Tüzetesebb vizsgálattal megállapítható, hogy az adatokban nincs ellentmondás. Helyes értelmezésük a következő: Vörös László nagyatyjának, Veres István hódmezővásárhelyi lakosnak 1750 júniusában született fia a keresztségben a Mihály nevet kapta. Ez a gyermek kétéves kora előtt meghalt; tehát nem érte meg az 1753. év nyarát. Ezért Veres István az 1753 júniusában született második fiúgyermekét ismét Mihály névre kereszteltette. Mihály, akiből asztalos lett, majd népköltőként is nevet szerzett magának, 1779 februárjában vette feleségül Szabó János leányát, Katát. Az idézett anyakönyvi bejegyzés szerint a vőlegény akkor 20 éves volt. Ezt a bejegyzést lúd- vagy hollótollal írták s ezért a 2-es számjegy után álló 6-osból a számjegy kezdő szára lemaradt. Veres Mihály ugyanis 1753-ban született. Ehhez hozzáadva 26 évet, 1779-hez, házasságának évéhez jutunk. A helyes adat tehát az, hogy Veres Mihály 1779-ben, 26 éves korában nősült. Atyja, István, elparasztosodott szőlősgazda volt (2). Vörös László geometra irataiban sohasem tesz említést arról, hogy atyjának, vagy nagyatyjának számottevő birtoka (földje) lett volna. Ellenkezően: a család szegénységét emeli ki. Veres Mihály és Szabó Kata házasságából az 1787 és 1802 közötti években kilenc gyermek: Mátyás (1780), Sámuel (1787), László (1790), Krisztina