Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 5. (Kaposvár, 1974)

Szili Ferenc: Az 1905-1906. évi kormányzati válság hatása és következménye Somogyban

formálásával, de „nem akarja - mint mondotta - a választási jogot általáno­sítani, sem titkossá tenni, mert ez utóbbi nem fér össze a magyart jellemző nyíltsággal". 71 Olaj Lajos Szigetváron tartott beszámolójában, éppen a szocialisták köz­beszólására kénytelen volt kitérni az általános választói jogra. Ö csak - úgy­mond - magyar állampolgároknak adná meg a szavazati jogot, azért fölszólítja a nemzetközieket, legyenek magyar szocialisták, ne pedig hazátlanok."' 2 Pécsett a Függetlenségi és 48-as Párt 1905. november 12-i gyűlésén, amelyen a somogyi függetlenségi párt képviselői is részt vettek, rendkívül viharos hangulat alakult ki. „A gyűlés előtt és alatt többször volt véres össze­ütközés a szocialisták és a függetlenségiek között, miközben többször éles golyókkal lövöldöztek, a rendőrség számos egyént letartóztatott; a 3 fölállított mentőállomáson az orvosoknak folytonosan akadt dolga." 73 A kaposvári szociáldemokraták december 10-én népgyűlést tartottak. A népgyűlés szónoka Kondor Dezső budapesti agitátor volt, aki szerint ,,az SZDP tisztában van a kormány elveivel is, hogy a kormány sem a nép barát­ja, mert csak kényszerűségből, csak ütőkártyának használja az általános válasz­tói jogot".'' 1 A népgyűlés a koalíciót a nép ellenségének nyilvánította, míg a kor­mánnyal szemben, ha volt is bizonyos fenntartása, azt nem hangsúlyozta ugyan­olyan élességgel. Az SZDP kaposvári csoportja 1906. február 4-én és 5-én két napos megyei értekezletet tartott, amelyen „képviselve voltak az összes kaposvári szakszervezetek. Azonkívül 8 megyebeli község 12 küldöttel képviseltette ma­gát". 75 Természetesen ebből még nem lehet azt a messzemenő következtetést levonni, miszerint az SZDP fe'ismcrte volna az agrárproletariátus és az ipari munkásság összefogásának a szükségességét, még nem beszélhetünk tudatos és tervszerű szövetségi taktikáról, a közeledés csupán csak spontán módon jött létre. Az 1906-0S választásokon a győzelmet arató Függetlenségi és 48-as Párt hatalomra jutása után még a félígéreteit is elsikkasztotta és támadását most már egyértelműen a munkás és agrárproletariátus irányába összpontosította. Az 1906-os választásokon a megyében a képviselők között 2 nagybir­tokos, 2 középbirtokos, 3 ügyvéd és 1 nyugalmazott törzsorvos volt, akik a társadalmi kérdésekben konzervatív elveket vallottak, a „nemzeti" kérdésben pedig 48-as jelszavakkal támogatták a 67-es rendszert, amelynek a kormány­rúd ját már ők irányították. A szervezett munkások elégedetlenségével szemben a rendőrség nyomása fokozódott, „a legutóbbi időben a kaposvári rendőrség 26 munkásgyűlést til­tott be"' ü írta a Somogyvármegye. A Függetlenségi és 48-as Párt és az SZDP között az összeütközések egyre gyakoribbak voltak: országos és megyei szinten egyaránt. Kaposvárott 1906. október 14-én a Függetlenségi és 48-as Párt gyűlésén Kossuth Ferencet a függetlenségiek nagy ovációval fogadták. A szocialisták azonban tüntetést szerveztek „sértő közbekiáltásokkal igyekeztek a szocialisták az ünnepséget megzavarni". 77

Next

/
Thumbnails
Contents