Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 5. (Kaposvár, 1974)
Szili Ferenc: Az 1905-1906. évi kormányzati válság hatása és következménye Somogyban
g. Az SZDP és a „nemzeti ellenállás" A század elején Somogyban a munkásmozgalom, ha el is maradt a fejlettebb iparral rendelkező megyék mozgalmától, viszonylag rövid időn belül megerősödött. 1903-ban a közigazgatási bizottság jelentése szerint „ipari munkás sztrájkmozgalom csupán Kaposvárott a magyar szabó-ipari munkások közt fordult elő". 05 A főispán bizalmas jelentése is ezt igazolta, „tartatott két szocialista népgyűlés, amelyekben rendzavarás nem fordult elő". 66 Az 1904-es évben már több bérharc és sztrájk volt elsősorban a kvalifikáltabb szabómunkások, nyomdászok, ácsok, asztalosok, kőművesek körében. Az 1904. november 27-én tartott népgyűlésen, ahol Tisza István parlamenti házszabályrevízióját ítélték el, csak a koalíciós pártok működtek közre. A koalícióból kirekedt munkástömegek is megmozdultak, de elhatárolva magukat a koalíció politikájától, december 4-én tartottak népgyűlést, amelyen a kialakult politikai helyzetet elemezték. A népgyűlést előkészítő röplapokban a koalíciót és a kormányt egyaránt támadták. „Munkások! Elvtársak! Kaposvár népe! a kormány, amely folyton tipor a munkálkodó nép jogaiba, belegázolt a polgárság jogaiba is. Az ellenzék mindig beleegyezett jogaink elrablásába, nincs okunk ezt az osztályparlamentet félteni. Követeljük az általános titkos és egyenlő választási jogot". 67 Az SZDP félreérthetetlenül elhatárolta magát és önálló politikai taktikát kívánt kialakítani. Miután Somogy vármegye „alkotmányvédelmi" bizottsága és a függetlenségi párt képviselői a demokratikus követelésektől eltekintettek és csupán csak az adó és az újoncállítás megtagadását tekintették a „nemzeti ellenállás" fő feladatának, így a munkástömegek szimpátiáját és támogatását nem tudták megszerezni. A „Somogyvármegye" 1905. augusztus 18-i cikke leplezetlenül igazolta, hogy a koalíció az általános választójog kérdésében továbbra is mereven elzárkózott. „Az általános választási jog nem a szabadság, nem a boldogság, hanem csak demokratikus betegség! S ezt a ragályos betegséget nem terjeszteni, hanem gyógyítani kell". 68 Az SZDP kaposvári szervezete 1905. szeptember 10-én nagygyűlést tartott, amelyen 2000 munkás hallgatta Pelczédcr Ágostont, aki előzőleg Csokonyán és Barcson is tartott népgyűlést. A népgyűlés kimondta, hogy „magáévá teszi a magyarországi szociáldemokrata párt álláspontját és teljes erejével csatlakozik az általános választási jogért megindított mozgalomhoz". 69 Somogy vármegye közigazgatási bizottságának 1905. szeptember 13-án tartott ülésén felszólalt Pallavicini Ede őrgróf, aki felmutatta a magyarországi szociáldemokrata pártnak a felhívását, amelyet a kaposvári Cukorgyár munkásainak küldtek, amely - szerinte - osztályellenes izgatást tartalmazott, a közbiztonságot veszélyeztetve, majd „a nyomtatvány szerzőjének és terjesztőinek kinyomozását s ellenük a szükséges megtorló intézkedések megtételét kérte". 70 ' A koalíció élén álló Függetlenségi és 48-as Párt és a szervezett munkások között a konfliktus egyre inkább kiéleződött, míg az utóbbiak a népellenes választási rendszer sürgős megreformálását, az általános titkos választójog bevezetését követelték, addig a koalíciós pártok célja a taktikai időhúzás volt. Thaly László országgyűlési képviselő 1905. december 4-én a kaposvári Korona szállóban tartott népgyűlésen egyetértett a választási rendszer megre-
