Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 5. (Kaposvár, 1974)
Csorba Csaba: Erődített és várrá alakított kolosorok a Dél-Dunántúl török kori végvári rendszerében
1541 - Buda elfoglalása után - az addigi rendszertelen erődítési munkák már nem voltak elégségesek. Hirtelen, szinte egyik napról a másikra merült fel a maga komolyságában a török hódítás veszélye. A török a budai éket igyekezett minél gyorsabban szélesíteni 42 - főleg Nyugat és Észak felé (Keleten a csecsemő János Zsigmond országa „szövetséges" volt, attól nem kellett annyira tartani). Az első támadási hullám 1541-1543 között teljesen készületlenül találta a Habsburg-országrészt. így érthető, hogy szinte minden török akció sikerrel zárulhatott: elesett 1542-ben Esztergom, 1543-ban Fehérvár, Simontornya, Pécs, Siklós -, hogy csak néhányat említsünk. A Vértes-Bakony-Balaton és a somogyi dombok vonalára támaszkodva szerveződhetett a magyar végvári rendszer. A bakonybéli apátság 1543-ban már a török által közvetlenül fenyegetett területen feküdt. Ezért apátja a rendház egyik birtokát zálogba adta, hogy legyen pénze fegyveres őrség fogadására. 43 Pannonhalma is nehéz helyzetbe került. Mihály apát Tholok Gergely perjelt küldte 1543. januárjában Nádasdy Tamáshoz, hogy jelentse az erődítmények gyengeségét, s kérjen segítséget. 44 A Dél-Dunántúlon 1543-ban már két erődített, ill. ekkor már várrá alakítottnak számító kolostorban (Pécsvárad, Szekszárd) török katonaság tanyázott. Utóbbiban valószínű már 1540, vagy 1541 óta. 45 Valószínűleg 1526 előtt épült erődítményei védhették Pécsváradot. 46 Mivel kiépítésére nem volt idő, György barát megparancsolta fölrobbantását, ami meg is történt, de a török cendbehozta és őrséget helyezett bele. 47 Somogyvár egyelőre elkerülte a török megszállást. De korábbi erődítései már nem voltak elégségesek a védelemre. Fontosságát I. Ferdinánd 1543. július 2-án és november 2-án kelt levelében is hangsúlyozta, némi pénzsegélyt adott és 15 lovas, 20 gyalogos felfogadását engedélyezte. 48 Somogyvár alkalmas lett volna arra, hogy komolyabb erődítménnyé váljon, helyzetéből kifolyólag. Fekvése is kedvező volt, hiszen három oldalról nagy terjedelmű mocsár vette körül (ma is vizenyős, füves lapályból emelkedik ki a háromszög alakú földsánc, melynek első formája még a bronzkorban épült). Délen, de valószínűleg Keleten is volt kapuja. 49 De mégsem került sor megépítésére, pedig a Balaton környék egyik védelmi központja lehetett volna. 50 Míg a Dunántúlon 1541-1543 között a török ellen folyt a küzdelem, addig a Felvidéken és Erdélyben az 1551-es és 1552-es török hadjáratig szinte csak magyar magyar ellen harcolt. Az itteni erődített, ill. várrá alakított kolostorok (Turóc, Tapolca, Garamszentbenedek, Bozók, Lapis Refugii, Gölnic, Beregszász, Grapkó stb.) közül legfeljebb Ság és Bozók (Garamszentbenedek csak 1552 után) számítható a végvári vonalba. Utóbbi kettő fontossága azután nőtt meg különösen, hogy 1544-ben Nógrád a töröké lett. 51 B) I544-1566 A tespedtségből felocsúdás a török terjeszkedési hullám után, 1544-ben következhetett be. Inkább ez az év tekinthető a végvárrendszer hevenyészett kiépítése kezdetének, mint a Pataki Vidor írta 1541. 52 A Dunántúlon az 1544 és 1566 közötti időszakban a kolostorépületek katonai célú hasznosítása egyre fokozottabb.
