Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 5. (Kaposvár, 1974)

Csorba Csaba: Erődített és várrá alakított kolosorok a Dél-Dunántúl török kori végvári rendszerében

A török kor kolostorerődítéseinek történetét négy nagyobb időszakra osztva tárgyaljuk (i 526—1543, 1544-1566, 1567-1600, 1601-1690).-° A) /52Ó-/543 A négy dél-dunántúli megyében (Baranya, Tolna, Somogy, Zala) a mohácsi csatavesztés idején kb. 60 vár állhatott.-' Ezektől északra, Fejérben, Veszprémben, Vasban is lehetett vagy 35 erősség.

28 Ezek a számok nem lckicsinylendők - önmagukban. De, ha figyelembe vesszük azt, hogy a Dél-Dunántúlon a XVI. század közepéig egyetlen vár sem volt alkalmas arra, hogy egy komolyabb török ostromnak is siker reményében állhasson ellen, akkor mindjárt más a kép! 1526-ban a dunántúli kolostorok katonai szereplésére még nem került sor. 1529-ben viszont az elfoglalt erősségek között szerepelt Pannonhalma, de megszálló csapatokat nem hagyott benne a török, így újra magyar kézre került.

29 1532-ben a töröké lett Kapornak erődített kolostora, de szintén csak rövid időre.

30 A török fenyegetéseket még mindig nem mérték fel a maguk komolyságában. Az egyes erősségek katonasága jelentős részét is inkább a szomszédos falvakkal szembeni hatalmaskodások foglalkoztatták, mintsem a török terjeszkedés figyelemmel kísérése, az ellenállásra való felkészülés. A szentmártoni (= Pannonhalma) erődített kolostor várnagya 1530-ban pl. birtokokat foglalt, jobbágyokat fosztogatott.

31 A lövöldi karthauziak viszont már 1532-ben gondoltak a kolostor megerősítésére: 1532. június 28-án I. Ferdinándtól ,,paszbrief"-et kaptak a rendház részére fegyverek, élelmiszer és vászon szállítására, - ami meg is történt. 30 szakállas puska, 20 kézi puska, 3000 golyó, 2 puska Eysen képezte az arzenált a vásárlások eredményeképpen.

32 Az 1530-as években egymás után tűnnek fel írott forrásainkban a dunántúli erődített kolostorok. Közös jellemzőjük, hogy egyelőre még a szerzetesi életet és a katonai készültséget sikerült egyensúlyban tartani, ha kisebb-nagyobb súrlódások árán is.

33 így Héderhelyen, a ferencesek klastromában még 1555 elején is 17 (!) szerzetes élt.

34 A Zalavár birtokosává lett Hasságh Ferencet pedig I. Ferdinánd kötelezte, hogy a rendházban szerzeteseket tartson és ő is szerzetbe lépjen.

35 Persze ezek ellenkezőjére bővebben van példa. A kapornaki apát például 15 36-ban kétségbeesve írta Nádasdy Tamásnak, hogy a monostor kegyura 50 lovast kér tőle és állandóan zaklatja. A követeléseket a rendház szegénysége miatt nem tudja kielégíteni.

30 Élenjárt az egyházi javak foglalásában a dunántúli főurak között Török Bálint. Az 15 30-as években lett övé Somogyvár nagyhírű erődített bencés kolostora, 1538-ban ott is tartózkodott.

37 Ez egyelőre még lehetővé tette a szerzetesi élet fennmaradását is, a konvent, mint hiteleshely még 1539-ben is adott ki kiadványt.

38 A pécsváradi erődített kolostorban is 1539-ig van tudomásunk szerzetesek jelenlétéről.

39 Bakonybélen ugyanekkor egy jegyzék említi András várnagyot. Ez az első adatunk, melyből e rendház erődítettségére következtethetünk/'

0 Eközben Tihany, melyet 1527-ben I. Ferdinánd hiába ostromoltatott (de később mégis övé lett), Choron András fia, János birtoka, akit köteleztek arra, hogy elegendő számú őrséget tartson benne, s a nagykorúságot elérve, ő is szerzetbe lépjen.

41