Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 5. (Kaposvár, 1974)

Tóth Tibor: A mernyei uradalom gazdálkodása a jobbágyfelszabadítás előtt

4000 kéve nád, iooo db tölgy dugafa, 4 fogat jármosökör Mernyén szekerekkel, taligákkal, jármokkal, rudolókötclekkel, láncokkal, Hetényben, Mernyén, Dábó pusztán és Dobszán 1-1 benépesíthető méhes, 1-1 szárazalom Attalán, Taszáron és Mernyén, és más apróbb - leltárban nem részletezett - gazdasági cikkeket 350 Ft értékben. Az uradalomhoz tartozó kocsmákon, mészárszékeken kívül más érdemleges épület - instrukciókról nem is tud a leltár, hacsak ide nem soroljuk a rideg állomány jó-rossz téli tartásának a céljait szolgáló esetleges állagú építményeket. 18 Az új birtokosoknak tehát szinte a semmiből kellett gazdaságot teremteni. Egerváry Ignác provinciális a gazdálkodás anyagi föltételeinek a megteremtésére irányuló törekvések első jelentkezésével szinte egyidejűleg, 1809. ápr. 16-án hoszszú időn át munkaprogramnak számító általános rendelkezést adott ki az uradalmi alkalmazottak számára. Az Instructióban két fő részre tagolva vázolták az uradalom egész működésével kapcsolatos tulajdonosi elképzeléseket. Az első részben a gazdaság szerkezeti kereteinek megteremtéséről intézkedtek, a második részben pedig a gazdálkodás legfontosabbnak vélt tennivalóit szabályozták. Az üzemszervezettel foglalkozó részt elhagyva - ezzel másutt foglalkoztunk - tanulságos dolognak látszik a gazdálkodásra utaló szakaszok szemügyre vétele.

19 Maga a munka a hozzá hasonló jellegű és korú tervezetekhez képest kétség kívül nem a legkorszerűbb. Nem hiányoznak belőle pl. a termés növelésére irányuló és a néphit mélyén gyökerező babonás elképzelések sem - a jó aratás egyik alapfeltételeként pl. azt jelölte meg, hogy a vetés idején a vető férfiak után a magot asszony vagy leány ne hordja - de a hasonló instrukciók alapkövetelményének, a jövedelem minden áron való fokozásának megfelelt.

1

" Az Instructió alapelvei két fókusz körül csoportosultak: egyrészt a jobbágyi járadékok minden körülmények közötti biztosítása, másrészt pedig - ezek felhasználásával - a házi gazdálkodás jövedelmezőségének a legmaximálisabb biztosítása körül. Az Instructió a jobbágyokkal szemben teljesen bizalmatlan. Jellemző módon a dézsmálással kapcsolatos tiszti teendőket így vezette be: „Nagyobb mesterség és vigyázat kell a' Dézsmáláshoz, mint sem az uraság termésének a betakarításához. Mert ugyanis a' Polgár mindenféle módon iparkodik az Uraságot megcsalni." Hasonlóképpen szükségesnek tartotta megfigyelni a robotra kiállított jobbágyok munkaerejét, munkaképességét is, a szintén gyakori visszaélés miatt, ugyanakkor - és ez is igaz - a szuperorogációt szigorúan tilalmazta. Mindenesetre az Instructió a legcélszerűbbnek vélte, ha a szántásnál nemcsak a robot napot számolják el, hanem akkordszerűen 1 hold felszántását fogadják el egy robotos napként. Az Instructió különös gonddal szabályozta a gazdálkodás menetét. Az egyes gazdasági munkák végzésének az idejét pontosan, szinte naptárszerűen megjelölte. Kora tavasszal a munkák a zab alá történő szántással kezdődtek, de erre az időre kellett esnie a búza első gyomlálásának is, amit kifejezetten gyermekmunkaként végeztettek. A márciusi zabvetést, április harmadik hetében a kukorica- és a krumpliültetés, majd a hajdinavetés követte. A hajdinavetés után egy-másfél hét pihenő következett, és máris kezdték a parlagszántást. Az ősziek elvetésével legkésőbb szeptember közepéig el kellett készülniük. Ahogy a szántóföldi munkákról, éppúgy egyebekről, a rét és a szőlő, ill a pincegazdasági munkákról is intézkedett az Instructió. Itt is pontosan meghatározta a végzendő munkák időrendjét, sőt, különösen a szőlőállomány gyarapí-