Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 4. (Kaposvár, 1973)
Szakály Ferenc: A Dél-Dunántúl külkereskedelmi útvonalai a XV. század derekán
II. AZ ÁRUFORGALOM ÖSSZETÉTELE A szigeti váruradalom jövedelmeinek megvizsgálására kiküldött biztosoknak 1565-ben a kereskedelemmel kapcsolatban a következőkről kellett behatóbban tudakolódzniuk : ,, . . . cum etiam tricesima ibidem nostro nomine habeatur, penes quam ordinatum temporibus Marci Horwath fuit, ut de singulis bobus deni denarii exigerentur, investigandum diligentissime commissariis nostris erit tarn a militibus, quam oppidanis Zygethiensibus ac aliis extraneis hominibus, an frequens abactio bourn sub capitaneatu comitis Zrínyi fuerit et an saltern deni denarii de singulis bobus exacti sint. Interrogandi erunt etiam iidem de aliis rebus et cuiuscumque generis mercibus, inductis scilicet et eductis, videlicet de cutibus, panno, pileis et id genus aliis, num de illis etiam soluta sit tricesima ct quid solutum aut exactum sit, an copiose eiusmodi res per illud teloneum vel oppidum pretcrvectae fuerint . . ." ,w A kérdésekre Zrínyi Miklós kereken megtagadta a választ, mondván, hogy az instrukció szerint erről nem tartozik számadással. 36 így aztán alighanem véglegesen le kell mondanunk arról, hogy a Szigeten át menő forgalom nagyságát valaha is pontosan megismerjük. A kutatás szerencséjére azonban nem mindegyik kapitánynak volt olyan hatalma, hogy a kamarai utasítás teljesítését egyszerűen megtagadhassa. így pl. Zrínyi elődje, Horváth Márk többek között a vámkezelésre vonatkozó számadásait is bemutatta a korábbi vizsgálatok alkalmával. Az alábbiakban pontosan az ő időszakában készült vámnaplótöredékek és vizsgálati jegyzőkönyvek szolgálnak főforrásunként. Ezekből kitűnik - ezért is láttuk szükségesnek bevezetőként közölni -, hogy a kamara alapvetően jól volt tájékozva a Szigeten keresztül folyó kereskedelem összetételéről. Valóban, a kivitelben a szarvasmarha és az állatbőr, a behozatalban pedig a különböző textíliák vezettek. Mielőtt azonban a kivitel és behozatal részletesebb vizsgálatára térnénk, meg kell állnunk a királyi (kamarai) mandátum egyik kifejezésénél. A mandátum szerint a vizsgálóbiztosok a szigeti harmincad (tricesima) jövedelmei iránt kötelesek érdeklődni. Eszerint tehát a Szigeten szedett összeg a külkereskedelmi forgalomra kivetett vám volt. Ugyancsak harmincadvámról beszél a Perneszy Pál dikátornak kiadott 1564-es kamarai utasítás is. 3 ' Ezúttal azonban csak a szarvasmarhák után szedett vámot mondják harmincadnak, a többi kiviteli- és behozatali cikk után fizetett összeget nem. Más, néhány évvel korábban készített vizsgálati jegyzőkönyvek is, hasonlóan az 1564-es utasításhoz, megkülönböztetést alkalmaznak. A szarvasmarhákra kirótt összeget ismét tricesimának, a többire kivetettet pedig teloneumnak nevezik. 38 Ez a kettőség egyébként, mint a gondosabb átolvasásból azonnal kitűnik, az 1565-ös utasításban is benne lappang. Mindezek alapján arra gondolhatnánk, hogy Szigeten harmincadhivatal működött. Csakhogy a kamara egyéb kimutatásai, összegezései a szigeti harmincadról mitsem tudnak. Márpedig egy-egy harmincadhivatal fenntartása és működtetése általában sokkalta több problémát vetett fel, semminthogy az a kamarai adminisztrációban bővebb nyom nélkül maradhatott volna. 39 E szembeszökő ellentmondás márcsak azért is megérdemli figyelmünket, mert eldöntésétől nem jelentéktelenebb kérdés függ, mint a délnyugat felé irányuló magyar marhakereskedelem tényleges nagysága. Amennyiben ugyanis Szigeten valóban harmincadhivatal működött, az itt megvámolt szarvasmarhák az attól nyugatra fekvő harmincadhivataloknál nem kötelezhetők újabb fizetésre. így az utóbbi, összefoglaló
