Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 4. (Kaposvár, 1973)

Kubinyi András: A kaposújvári uradalom és a Somogy megyei familiárisok szerepe Újlaki Miklós birtokpolitikájában. (Adatok a XV. századi feudális nagybirtok hatalmi politikájához.)

;azonban szinte kényszerítette arra, hogy Újlaki szolgálatába álljon. 1452-ben már somogyi alispán,

1;

" azaz feltehetően Újlaki familiárisa. De még ugyanebben az évben, valamint a következőben is Szlavónia vicebánja, azaz Ciliéi embere.

158 Nem maradt azonban sokáig: 1455-ben baranyai alispán, azaz visszatért Újlakihoz.

1

'^' 1459-ben, Újlaki lázadása idején és funkcióitól való megfosztása idején negyedmagával macsói bán; és ez által bárói méltóság birtokosa: vele együtt a szintén volt Újlaki-familiáris Nagyvölgyi László, valamint két Hunyadi-Szilágyi familiáris, Szentmártoni Nagy Simon és Szokoli Péter a bánok.

160 1461-ben gorbonoki birtokán nándorfehérvári kapitányként és macsói bánként ad ki oklevelet,

101 úgy látszik tehát, hogy a macsói bánságot visszanyert egykori ura társa, valószínűleg azonban nagyobb hatáskörrel felruházott helyettese.

102 A következő évben dalmát-horvát bánként még mindig a bárók között találjuk, bár ezt a bánságot, Szlavónia nélkül, ekkor inkább katonai, mint bárói tisztnek tekintették.

11)1 Dombai Buzlaihoz hasonlóan a bárók közötti néhány éves kiruccanás után visszatért Újlaki szolgálatába. Mint láttuk, 1471-ben raholcai várnagy, majd 1475ban Újlaki szlavóniai vicebánja, 1474-ben pedig somogyi alispánja, hogy 1477-ben berzevicei várnagyként tűnjék szemünk elé. (Mint láttuk, Berzevice egészen közel fekszik családi birtokához.) Ekkor különben volt boszniai nádornak nevezik, úgy látszik tehát, hogy 1475-1476-ban - ekkor nincs rá adat - Újlaki, mint boszniai király, reá, mint egyik legtapasztaltabb kormányzati szakemberre bízta Bosznia kormányzatát.

104 Mint látjuk, Üjlaki 1471-es végrendeletében fia mellé mintegy gyámtanácsul csupa nemes, sőt igen tekintélyes birtokos familiárist állított. A végrendeletet megszerkesztő tanácskozáson részt vett többi várnagy, ill. familiáris többségére ugyan ez áll, különben kivétel nélkül nemesek. Szántait sajnos egyelőre nem lehet a különböző hasonló nevű családok valamelyikével kapcsolatba hozni, Temesközi esetében is csak sejthetjük, hogy a század közepén nagy szerepet játszó Temesközi Bálint pozsonyi várnagy rokona.

10

'' A két gesztesi várnagy a jelek szerint egyedül kisnemes: Herendi Baranya megyei, Nebojszai pedig talán Pozsony megyei.

166 Szentgyörgyi Vincze Tamás azonban megint a Dunántúl egyik legtekintélyesebb középnemesi családjából származott. Törzsbirtokuk Fejér megyébe esett, és így az 1440-es években Tamás két családtagja volt már itteni alispánként Üjlaki familiárisa. Birtokaik voltak különben Zala, Veszprém, Somogy és Tolna megyékben is. Maga Tamás úgy látszik szintén kizárólag Üjlaki szolgálatában állott: 1452-től somogyi. Fejér megyei, majd tolnai alispánként, és mint láttuk 1471-ben kaposújvári várnagyként szolgálta urát. A Szentgyörgyi Vinczék össze voltak sógorosodva a Dél-Dunántúl legjelentősebb középnemesi családaival, így többek közt az Endrédi Somogyiakkal, akikből Somogyi Imre, Üjlaki székesfehérvári kapitánya származott.

16

' Egy ilyen rokonság nyilván Üjlaki hatalmát is erősítette. Minden jel tehát arra mutat, hogy Üjlaki szolgálatában igazi karriert csak birtokos nemesek tudtak megfutni, és ha vannak adataink néhány polgári familiárisra is,

108 ezek csak alantasabb feladatkört láttak el. Látszólag sikerült a birtokos nemeseknek Üjlaki famíliáján keresztül még magasabb pályafutást elérni, gondolunk Buzlai és Dombai pályájára. Ezzel szemben különös ezek visszakerülése: a nagyságos bárókból vitézlő várnagy, sőt alispán lesz. Hogy a kérdést világosan lássuk, meg kell néznünk még két, hasonló utat megjárt Üjlaki familiáris pályáját is. Említettük már Nagyvölgyi Lászlót. Bodrog megyei tekintélyes