Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 4. (Kaposvár, 1973)

Kubinyi András: A kaposújvári uradalom és a Somogy megyei familiárisok szerepe Újlaki Miklós birtokpolitikájában. (Adatok a XV. századi feudális nagybirtok hatalmi politikájához.)

;azonban szinte kényszerítette arra, hogy Újlaki szolgálatába álljon. 1452-ben már somogyi alispán, 1; " azaz feltehetően Újlaki familiárisa. De még ugyanebben az évben, valamint a következőben is Szlavónia vicebánja, azaz Ciliéi embere. 158 Nem maradt azonban sokáig: 1455-ben baranyai alispán, azaz visszatért Újlaki­hoz. 1 '^' 1459-ben, Újlaki lázadása idején és funkcióitól való megfosztása idején negyedmagával macsói bán; és ez által bárói méltóság birtokosa: vele együtt a szintén volt Újlaki-familiáris Nagyvölgyi László, valamint két Hunyadi-Szilágyi familiáris, Szentmártoni Nagy Simon és Szokoli Péter a bánok. 160 1461-ben gor­bonoki birtokán nándorfehérvári kapitányként és macsói bánként ad ki okleve­let, 101 úgy látszik tehát, hogy a macsói bánságot visszanyert egykori ura társa, valószínűleg azonban nagyobb hatáskörrel felruházott helyettese. 102 A következő évben dalmát-horvát bánként még mindig a bárók között találjuk, bár ezt a bánságot, Szlavónia nélkül, ekkor inkább katonai, mint bárói tisztnek tekintet­ték. 11)1 Dombai Buzlaihoz hasonlóan a bárók közötti néhány éves kiruccanás után visszatért Újlaki szolgálatába. Mint láttuk, 1471-ben raholcai várnagy, majd 1475­ban Újlaki szlavóniai vicebánja, 1474-ben pedig somogyi alispánja, hogy 1477-ben berzevicei várnagyként tűnjék szemünk elé. (Mint láttuk, Berzevice egészen közel fekszik családi birtokához.) Ekkor különben volt boszniai nádornak nevezik, úgy látszik tehát, hogy 1475-1476-ban - ekkor nincs rá adat - Újlaki, mint bosz­niai király, reá, mint egyik legtapasztaltabb kormányzati szakemberre bízta Bosznia kormányzatát. 104 Mint látjuk, Üjlaki 1471-es végrendeletében fia mellé mintegy gyámtaná­csul csupa nemes, sőt igen tekintélyes birtokos familiárist állított. A végrende­letet megszerkesztő tanácskozáson részt vett többi várnagy, ill. familiáris több­ségére ugyan ez áll, különben kivétel nélkül nemesek. Szántait sajnos egyelőre nem lehet a különböző hasonló nevű családok valamelyikével kapcsolatba hozni, Temesközi esetében is csak sejthetjük, hogy a század közepén nagy szerepet játszó Temesközi Bálint pozsonyi várnagy rokona. 10 '' A két gesztesi várnagy a jelek sze­rint egyedül kisnemes: Herendi Baranya megyei, Nebojszai pedig talán Pozsony megyei. 166 Szentgyörgyi Vincze Tamás azonban megint a Dunántúl egyik legtekin­télyesebb középnemesi családjából származott. Törzsbirtokuk Fejér megyébe esett, és így az 1440-es években Tamás két családtagja volt már itteni alispánként Üj­laki familiárisa. Birtokaik voltak különben Zala, Veszprém, Somogy és Tolna megyékben is. Maga Tamás úgy látszik szintén kizárólag Üjlaki szolgálatában állott: 1452-től somogyi. Fejér megyei, majd tolnai alispánként, és mint láttuk 1471-ben kaposújvári várnagyként szolgálta urát. A Szentgyörgyi Vinczék össze voltak sógorosodva a Dél-Dunántúl legjelentősebb középnemesi családaival, így többek közt az Endrédi Somogyiakkal, akikből Somogyi Imre, Üjlaki székes­fehérvári kapitánya származott. 16 ' Egy ilyen rokonság nyilván Üjlaki hatalmát is erősítette. Minden jel tehát arra mutat, hogy Üjlaki szolgálatában igazi karriert csak birtokos nemesek tudtak megfutni, és ha vannak adataink néhány polgári fami­liárisra is, 108 ezek csak alantasabb feladatkört láttak el. Látszólag sikerült a bir­tokos nemeseknek Üjlaki famíliáján keresztül még magasabb pályafutást elérni, gondolunk Buzlai és Dombai pályájára. Ezzel szemben különös ezek visszakerü­lése: a nagyságos bárókból vitézlő várnagy, sőt alispán lesz. Hogy a kérdést világosan lássuk, meg kell néznünk még két, hasonló utat megjárt Üjlaki fami­liáris pályáját is. Említettük már Nagyvölgyi Lászlót. Bodrog megyei tekintélyes

Next

/
Thumbnails
Contents