Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 4. (Kaposvár, 1973)

Kubinyi András: A kaposújvári uradalom és a Somogy megyei familiárisok szerepe Újlaki Miklós birtokpolitikájában. (Adatok a XV. századi feudális nagybirtok hatalmi politikájához.)

középnemesi család sarja, aki, ill. családja ezen felül Bács, Baranya, Pozsega, Veszprém és Zala megyékben, sőt Erdélyben is birtokos."''

1 1440-ben Újlaki familiárisként tűnik fel: bodrogi alispán. 1441-ben familiáris, 1442-ben macsói vicebán, 1445-ben ura székesfehérvári kapitánya, az 1447-es országgyűlésen Bodrog megye követeként jelenik meg, 1450—145 i-ben macsói vicebán, 1453-54-ben bodrogi alispán, majd a már említett „kiruccanás" következik: 1456-ban lovászmester, 1457-58-ban pohárnokmester (mindkétszer Buzlai társa), 1459-ben macsói bán (Dombaival, Nagy Simonnal és Szokolival), hogy 1466-ban Újlaki bakvai várnagyaként tűnjön fel, majd 1466-1468-ban újból bodrogi alispánként szolgálja urát.

1

'

0 Nagyvölgyi - négy éves báróságát és országgyűlési követségét leszámítva - amennyiben szolgálatot vállalt, mindannyiszor Újlaki familiárisa volt. Valamicskét eltér a negyedik báróvá lett Újlaki-familiáris példája. A Hont megyei kisnemes Disznósi László a falujával szomszédos nagybirtokos, Lévai Cseh-család szolgálatába lépett, majd 1454-ben Lévai Cseh Péter özvegyének Bodrog megyei Csente nevű birtokának tiszttartója. 1459-ben már Újlaki szolgálatában áll: a kaposújvári várban tevékenykedik, de nem várnagyi beosztásban. 1460-ban is ott lehet, mert birtokrészt vesz zálogban Somogy megyében.

1

'' 1465 — 66-ban a Hunyadi-familiáris Szobi Péterrel együtt aztán dalmát-horvát bánként kerül be a bárók közé a királyi oklevelek méltóságsorába, hogy azután a jelek szerint visszatérjen Hont megyei birtokrészérc gazdálkodni.

1

'

2 Disznósi a legalacsonyabb rangú az Űjlaki-familiából lett négy „báró" közül, és az egyetlen, akiről nem tudjuk egyelőre kimutatni, hogy visszatért volna ura szolgálatába. E négy „báró" életútjának megfelelőt nem találunk ebben a korban, ezért talán megkockáztathatjuk annak feltételezését, hogy ez Újlaki politikájával függ össze. Minden jel arra mutat, hogy ezek tulajdonképp báróként is a vajdát helyettesítették, az ő familiárisai maradtak. Buzlait és Nagyvölgyit valószínűleg azért delegálta V. László mellé, hogy a királyi udvarban, az udvari méltóságok között is képviselve legyen. Bonyolutabb a bárók lázadása idején játszott szerepük. Buzlai marad Mátyás szolgálatában, tartva magát az 1458 eleji Garai-Szilágyi megegyezéshez, Nagyvölgyi és Dombai - Hunyadi két emberével együtt - átveszik egykori uruk macsói bánságát. Nem egészen világos ez az 1459-es lázadás. Újlaki saját németújvári várában választják ugyan III. Frigyes cllenkirálynak, majd Körmendnél Mátyás fővezérét, - Üjlaki familiárisainak bántársát, Nagy Simont III. Frigyes elsősorban Miklós vajda segítségével veri meg, de a győzelmet már nem tudta kihasználni, éppen azért, mert Üjlakiék nem vettek részt a megvert királyi sereg üldözésében. így azután Nagy Simonnak később sikerült az osztrákokat - most már Üjlaki nélkül harcoltak - megverni.

1

"

1 Ha arra gondolunk, hogy Üjlakinak 1457-ben több Hunyadi kézen levő uradalmat sikerült elfoglalnia, és ezek birtokában, valamint korábban viselt összes méltóságaiban az 1459 nyarán történt meghódolás után Mátyás megerősítette, önként felmerül a gyanú, hogy Üjlaki tulajdonképpen nem is vette nagyon komolyan III. Frigyes megválasztását, hanem csak kedvezőbb pozíciót akart magának Mátyás udvarában kiépíteni. Ebben az esetben a formailag Mátyás pártján maradt familiárisok feladata volt a kedvező egyezmény kiharcolása. Macsóban is odakerültek az Űjlaki-familiárisok, feltehetően azért, mert Újlaki ellen nem lehetett ott kormányozni, a négy, különböző párti bán a viszály eldöntéséig a státus quo-t volt hivatva biztosítani. Megjegyezzük még, hogy 1441-ben Üjlakinak volt egy Nagy Simon nevű tolnai alispánja, ha ez azonos a későbbi macsói bánnal, akkor a körmendi csata is lehet,