Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 4. (Kaposvár, 1973)

Simonffy Emil: Somogy megye mezőgazdasági földbirtokstruktúrájának néhány kérdése 1935-ben

mezőgazdasági főfoglalkozásúakat, az első világháborút lezáró békeszerződésben megvont új országhatár túlsó oldalára kérőiteket. Ezzel lehet magyarázni, hogy az 1305 külföldi állampolgárságú birtokos közül 1098 birtoka a csurgói járásban terült el. Az egyéni kisbirtok (és valószínűleg az egész kisbirtok) területének tehát mintegy 90 százaléka a parasztság - a birtokos parasztság és az agrárszegénység - földbirtoka volt.

7 így véleményünk szerint a további vizsgálatok számára alkalmas kategória az egyéni kisbirtok csoportja, amely egyúttal nagyjából azonosnak tekinthető a paraszti birtokkal. B) Közös birtok: ebbe a csoportba soroltuk a korlátolt forgalmú földbirtokok közül a községi, városi, törvényhatósági, közbirtokossági és volt úrbéres földbirtokok csoportjában kimutatott földbirtokokat nagyságra való tekintet nélkül. A közbirtokossági földbirtokoknál vettük számításba a nemesi és nem nemesi közbirtokosságok, volt úrbéresek, zsellérek, telkesek és erdőbirtokosságok, valamint a községi legeltető társulatok, tehéntartó gazdák stb. nevén bejelentett közösségi földbirtokokat. Ezek a földbirtokok a közösség tagjainak tulajdonában voltak, történelmi eredetét és a ténylegesen betöltött szerepét vizsgálva e közbirtokossági területek - legnagyobb részt legelők és erdők - a paraszti gazdaság szerves kiegészítő részét képezték. E területnek a kisbirtokhoz való számítása vitathatatlan. Nem ennyire egyértelmű a községi földbirtokok helyzete. E csoporthoz a községek, illetve városok mint jogi testületek nevén bejelentett földbirtokokat, továbbá az egyes községi és városi tisztviselők s egyéb alkalmazottak javadalmi földjeit, valamint a vármegyei földbirtokokat számították. A részletekbe menő vizsgálat azonban azt mutatta, hogy a községi földbirtokok is elsősorban olyan földterületet jelentettek, amely a paraszti gazdaság kiegészítését alkotta, például a községi pásztorok javadalmának része volt, vagy a községi apaállat ellátására szolgált, az építkezéshez szükséges homokot, agyagot biztosította stb. így véleményem szerint kisebb hibát követünk el, ha a községi földbirtokokat teljes egészében a kisbirtokhoz számítjuk, mintha máshova. Ez legalább is dunántúli viszonylatban helytállónak tűnik. A közös birtok területe Somogyban egyáltalán nem elhanyagolható nagyságú: A közös birtokok : Száma Községi 322 Közbirtokossági 498 Összes területe 15652 kh 10O,O% 96 521 kh 100,0" o Ebből: szántó 2 232 ,, 14,3 4 113 » 4,1 kert 101 ,, o,7 135 0,1 rét 5 52 » 3.5 2 009 ,, 2, i szőlő 23 » 0,1 54 M 0,1 legelő i 303 » 8,3 42 606 ,, 44,3 erdő 626 „ 4,0 35096 „ • 36,5 nádas 5 >, 0,0 87 „ 0,1 nem termő 10 810 ,, 69,1 12 221 ,, 12,7 A közös birtokok művelési ágak szerinti megoszlása - különösen, ha összevetjük az egyéni kisbirtok művelési ágak szerinti megoszlásával - világosan mutatja, hogy itt a kisbirtok kiegészítő részéről van szó. így úgy véljük, hogy helyes úton járunk, amikor az