Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 4. (Kaposvár, 1973)

Simonffy Emil: Somogy megye mezőgazdasági földbirtokstruktúrájának néhány kérdése 1935-ben

niogy vármegye esetében azt jelentette, hogy az összeírás nem vett számításba mintegy ötezer kat. holdat, a megye egész területének nem egészen fél százalékát/' tehát nyugodtan elhanyagolható. Az alacsonyabb birtokkategóriákban bizonyos torzítást okoz, hogy a területi adatokat egész holdakra kerekítették, illetve az egy holdon aluliakat minden esetben egy holdra kerekítették fel. Azonban ennek nagyságrendje is elhanyagolható, a végső eredményeket nem befolyásolja. A földbirtokokat községenként írták össze. Együttesen vették azonban számba - a telekkönyvbe bejegyzett tulajdontól függetlenül - az egyenes ágon fel- és lemenő családtagoknak és a feleségnek közösen kezelt földbirtokát, külön szerepelt azonban a szabadforgalmú és a korlátolt forgalmú birtok- Ez utóbbinak a jelentősége azonban a ioo kat. holdnál kisebb földbirtokok között jelentéktelen volt, a nagyobbaknál pedig a mezőgazdasági gazdacímtár alapján' korrigálni tudtuk. A községsoros táblázatoknál azok a földbirtokosok, akiknek a földbirtoka több község határában feküdt, minden községben külön szerepeltek a község határában birt földterület nagysága szerint. A járási táblázatokban már egy birtokosnak a járás egész területén fekvő birtoka együtt szerepelt. Ezeket az adatokat azonban a ioo kat. holdnál nagyobb birtokok esetében korrigáltuk. Az egykorú statisztikai felvétel a földbirtok forgalmának jogi lehetőségét (szabadforgalmú és korlátolt forgalmú) tekintette legfontosabb csoportosítási tényezőnek, azon belül már csak birtoknagyság szerint csoportosított. így viszont különböző jellegű területek külön csoportba kerültek. Helyesebbnek tartottuk vizsgálatainkat - az egykorú felvétel adatainak átcsoportosításával - az alábbi földbirtok-csoportok szerint elvégezni:

0 A) Egyéni kisbirtok: a ioo kat. holdnál kisebb szabadforgalmú földbirtok (a Gazdacímtár adatai alapján levonva mindazon földbirtokosoknak a község, illetve a járás közigazgatási határán belül fekvő ioo kat. holdnál kisebb földbirtokát, akiknek az ország egész területét számítva meghaladta földbirtokuk a ioo kat. holdat). Ez a terület lényegében teljes egészében magába foglalta a parasztság egyéni tulajdonában lévő földterületet. Dunántúlon, így Somogy megyében sem volt számottevő a ioo kat. holdnál nagyobb gazdagparaszti birtok, ilyen inkább az Alföldön fordult elő. Valószínű, hogy Somogy megyében az úri birtok különböző kategóriái nagyobb területet foglaltak el a ioo kat. holdon aluli szabadforgalmú birtokok területéből, mint amennyi a ioo kat. holdnál nagyobb gazdagparaszti birtokok területe volt. Az egyéni kisbirtok csoportja magába foglalt nem paraszti birtokot is. Ezt az egész szabadforgalmú birtok vonatkozásában két csoport esetében tudjuk megragadni. A statisztika kimutatta a külföldi állampolgárok és a nem mezőgazdasági főfoglalkozásúak (kettős vagy többes foglalkozásúak) szabadforgalmú birtokait. E birtokok nagyság szerinti elkülönítését még községi elemzés esetén sem lehet megnyugtatóan elvégezni, az átlagos birtoknagyság alapján azonban zömében az egyéni kisbirtok csoportjába tartoztak. Somogy megyében 1935-ben a szabadforgalmú birtokok közül külföldi állampolgár birtokában volt 1305 birtok 24 568 kat. hold területtel (átlagos nagysága 19,6 kat. hold), nem mezőgazdasági főfoglalkozásúak birtokában volt 18832 birtok, 39268 kat. hold területtel (átlagos nagysága 2,1 kat. hold). Öszszesen tehát 63 836 kat. hold volt a nem magyar állampolgárok és a nem mezőgazdasági főfoglalkozású magyar állompolgárok birtokában, ez a szabadforgalmú birtokok egész területének 8,7 százalékát, az egyéni kisbirtokok területének 14,1 százalékát jelentette. A külföldi állampolgárok között jelentős számban sejthetünk