Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 4. (Kaposvár, 1973)

Kelemen Elemér: A népoktatás Somogyban a dualizmus kezdő éveiben

429-re emelkedett; közülük - 1869-ben - 352 a rendes, 77 a segédtanító. A tanfelügyelői jelentés szerint 83 olyan iskola volt a megyében, ahol a népoktatási törvény 34. §-ban előírt 80 tanulónál több jutott 1 tanítóra. A tanfelügyelői jelentés külön veszi számba a 6-12 és a 13-15 éves korú iskolaköteleseket (30210+ 13 644, összesen 43 854); a ténylegesen iskolába járók számát azonban csak a 6-12 éves korosztály adataival veti össze, s így ,,mindössze" 2875 az iskolába nem járók száma (640 fiú, 2235 lány); 10%-náI kevesebb. (Korábbi számításaink szerint az iskolába járók tényleges aránya - természetesen nem a teljes tanév átlagában - kb. 78-80

0 o-os volt.)

:>6 Az 1868: XXXVIII. tc. első „hivatalos" kommentálása egy, a következő évi képviselőválasztások előcsatározását jelentő gyűlésen történt meg Somssich Pál Somogy megyei képviselő részéről. A Deák-párti programmal fellépő politikus „a köz- és magánjogi, szellemi és anyagi vívmányok zálogaként" a népnevelés előmozdítására, a felvilágosítás terjesztésére" hozott törvényt párthívei figyelmébe, törődésébe ajánlotta.'" A megyei bizottmányi nagygyűlés 1869. február i-én vette tudomásul „a vallás- és közoktatásügyi miniszter 1328 elnöki sz. a. 1968. december 21-én kelt intézvényét a népiskolai közoktatás tárgyában hozott 1868: 38. tc.-ről." A további teendőkkel a népiskolai választmányt bízták meg, sürgetve „a népiskolákat illető jelentések" határidőre történő benyújtását.'

8 A választmány a következő nagygyűlésen - a népoktatási törvényre hivatkozva - sietett kimondani illetéktelenségét a népiskolák ügyében, s „a járásbeli tisztviselő urak által a népiskolák állásáról beadott jelentéseket a törvény értelműben felállítandó tankerületi iskolai tanácshoz, mint kompetens hatósághoz" továbbította.

5

" Az 186S: XXXVIII. tc-hez fűzött „véleményes jelentése" hangsúlyozta, hogy ,,a vármegyének mint hatóságnak e részben csak közvetett befolyása van - a bizottság kebeléből választandó iskolai tanácsosok által."

00 A bizottmányi nagygyűlés a tankerületi iskolatanács tagjainak számát a vármegye nagy kiterjedésére való tekintettel 34 főben állapította meg. A népnevelési választmány által javasolt tagok közül többen - a nevekből ítélhetően politikai megfontolásból

1

'

1 - visszaléptek. Az iskolatanács tagjainak névjegyzékét ezt követően a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez fel terjesztették. ''Az augusztusi nagygyűlésen a népnevelési választmány utolsó ténykedéseként a községi iskolák összeírását és a népiskolákra vonatkozó tiszti jelentéseket az első alispán „további eljárás végett tanfelügyelő úrhoz, mint az iskolatanács elnökéhez áttétette".

63 Itt jelentették be Kovács Sebestyén Gyula tankerületi tanfelügyelő kinevezését, továbbá azt, hogy hivatali esküjét letette, hivatali működését megkezdte. A nagygyűlés felhívta a „megye közönségét, hogy népünk műveltsége emelése érdekéből őt a közoktatás terén kifejtendő minden törvényes törekvésében hathatósan támogassa". Egyúttal megbízta az alispánt, „utasítsa a megye tisztviselőit, hogy az 1868: 38. tc. 1. és 4. §-a értelmében a községi hatóságok által való végrehajtását; az iskolai épületeknek ugyanazon törvény 27. és 28. §-ában rendelt átalakítását; a statistical adatok hű és pontos összeállítását és kiszolgáltatását; valamint általában a törvény által a községekre szabott teendőknek a községi hatóságok által való pontos teljesítését az erkölcsi befolyáson kívül, szükség esetén erélyes intézkedésekkel is eszközöljék; s a tanfelügyelőt, valahányszor az - ez ügyben - hozzájuk fordul, hivatalosan is támogassák."

0

'

1 A felszólítás ellenérc folytatódott a korábban megválasztott iskolai tanácstagok visszalépése. Ez alkalommal Igmándy Ignác, Vermes György, Inkey József,