Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 4. (Kaposvár, 1973)
Kelemen Elemér: A népoktatás Somogyban a dualizmus kezdő éveiben
egyházi irányítás alatt működő népnevelési egyletek sajátos, az egyházak befolyását biztosító szerepét fejti ki: „kötelességében áll tehát a társadalomnak a népnevelés munkája körül kifejtendő minden erejét a felvigyázás terén az igazgatói felelős hatalom erejével úgy egyesíteni, hogy a cél minden akadályon keresztül létesíttessék." 03 A „társadalmi felvigyázás" - véleménye szerint - „a népcsalád regenárciója által" valósulhat meg; e családi és vallási alapon szervezett közösségek „a lelkészek felügyelete s igazgatása alatt" fejtenék ki ellenőrző tevékenységüket a családi, az iskolai és az iskolán kívüli nevelés (olvasókörök, egyletek stb.) területén egyaránt. Az állami felügyeletnek csak „az olvasás, nyelv és számolás tanítása körüli" ellenőrzés jogát biztosítaná. Az egyházi befolyás, az izraelita felekezeti iskolák számának növelését hirdette meg programjában - az emancipáció jegyében - Kunfi Adolf földbirtokos, a kaposvári választókerület egyik képviselőjelöltje is az 1869-es választások előkészületei idején. 0 ' 1 A népoktatási törvényjavaslatot érő támadásokra Tobak Benő válaszolt. „Kétfelé oszlik a vélemény a népiskolák rendezése felett. Egyik fél a felekezeti, másik a közös vagy községi iskolát tartja célirányosabbnak" - állapította meg cikkében. A felekezeti nevelés híveinek érveit - "ők nem akarnak jogtudóst, építészt, költőt, szónokot, művészt, hírhedett gazdát: csak istenfélő vallás-erkölcsös embert és igaz hazafit" - képmutatónak, haszontalannak bélyegzi. „Örömmel üdvözölhetjük a népiskolai törvényjavaslatot - zárta gondolatmenetét -, mert ha eszméi érvényre jutnak, a népélet áldásos átalakulását vonják maguk után.''' 00 A kiegyezést követő időszak a népnevelés kérdésében - megyénkben is ellentmondásos, felemás állapotot mutat. Eötvös fellépését, a népnevelési egyletek ügyében kiadott felhívását és a népoktatási törvény előkészítő munkálatait nemcsak a hagyományos közöny fogadta; hanem az egyházak szerepének korlátozásától félő és a népműveltség kiterjesztését elutasító konzervatív körök szervezett fellépése is. A népnevelési egyletek ügyét, a népoktatás állami rendezését néhány liberális földbirtokoson, egy szűk polgári-értelmiségi és hivatalnoki rétegen kívül elsősorban a tanítóság egy része képviselte; közülük kerültek ki a népoktatási törvény legharcosabb szószólói és támogatói. Legjobbjaik pedig, a kényszerű kompromisszumokat is bírálva, a mindenkire - társadalmi hovatartozásra és felekezeti különbségre való tekintet nélkül - kiterjedő, egységes és ingyenes állami népoktatás megvalósítását, a tanítók felekezeti függetlenségének a biztosítását követelték.. 4. A NÉPOKTATÁSI TÖRVÉNYT BEVEZETŐ HATÓSÁGI INTÉZKEDÉSEK Milyen volt Somogy megye népoktatása a magyar közoktatásügy nagy változásának küszöbén? Az első tanfelügyelői statisztikai jelentés rögzítette a legfontosabb adatokat, s ez lehetővé teszi, hogy az 1868-69-es helyzet leírásán túl az 1863-as összeírástól eltelt hat év változásait is számbavegyük. Az 1863-as összeírás 316, az 1869-es tanfelügyelői jelentés 317 somogyi községről tud, közülük 293, ill. 294 küldött be statisztikai táblázatot. (1863-ban 266, 1869-ben 271 községben volt iskola; a helytartótanácsi intézkedések és a helyi sürgetés eredményeképpen 5 község lépett ki az iskola nélküliek sorából.) Többet mond az iskolák számának változása: 345-ről 368-ra. A 23 új iskola az 1864-65ben elindított iskolaépítési akció nemvárt sikerét jelzi. A tanítók száma 407-ről
