Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 4. (Kaposvár, 1973)
Kubinyi András: A kaposújvári uradalom és a Somogy megyei familiárisok szerepe Újlaki Miklós birtokpolitikájában. (Adatok a XV. századi feudális nagybirtok hatalmi politikájához.)
Veszprém Bártorkő Débren te Esegvár Öskő Palota Zala Hegyesd Szentgirolt Szigliget v v v V v, mv v v, mv v Újlaki Himfi, Szentgirolti Újlaki és Esegvári Újlaki Újlaki Újlaki (zálog: Paczmáni) Szentgirolti Újlaki (zálog: Csornai) Összesen 51 uradalom, amelyből - nem számítva az Üjlaki által familiárisainak átengedetteket, de beleszámítva az azoknak elzálogosítottakat - 28 volt a vajda, ill. bosnyák király, 23 familiárisai birtokában. Tekintetbe véve, hogy az Üjlaki famíliának csak kisebb része állott uradalombirtokos családokból, nyugodtan állíthatjuk, hogy a bosnyák király familiárisain keresztül saját birtokának legalább kétszeresével rendelkezett. Ezt annak ellenére állíthatjuk, hogy Üjlaki és a szolgálatában álló családok uradalmainak struktúrája bizonyos mértékben különbözött egymástól: Miklós király 28 uradalmában 17 vár, 9 kastély és 9 mezőváros, míg familiárisainak 23 uradalmában 8 vár, 10 kastély és 15 mezőváros terült el. Újlaki tehát erősebb katonai hatalommal rendelkezett, mint familiárisai együttvéve, míg gazdaságilag nem volt olyan nagy a különbség. (Igaz, Újlakinak kevesebb mezővárosa volt, de Újlakot vagy Szávaszentdemetert, sőt talán Bosznia fővárosát, Jajcát sem lehetett összehasonlítani pl. Zákány, vagy Garé mezővárosokkal.) Míg azonban Újlaki birtokait pontosan ismerjük, familiárisai teljes névsorát nem, és az ismeretlen familiáris családok birtokaival együtt bizonyára elérte, vagy talán meg is haladta a vajda szolgálatában álló családok összbirtoka az övét. A táblázaton ismertetett birtokközpontok földrajzi eloszlása térképre vetítve más képet nyújt, mint amit a fenti 2. sz. táblázatból leolvashattunk. Bár Somogy most is viszonylag erősen van képviselve, Tolna, Baranya és Zala ottani nagy szerepe egyáltalán nem mutatható ki. Harmadik táblázatunk, és az ebből készült 2. térképvázlatunk alapján tökéletesen világos, hogy mi volt a szerepe a familiárisok kezében levő birtokközpontoknak: kiegészítése Üjlaki saját, fenn vázolt birtokpolitikájának, valamint az összeköttetés biztosítása a vajda különböző birtoktömbjei között. Lényegében csak az 1470-es években Újlaki szolgálatába álló Csornai István csornai részbirtoka esik ki ebből a rendszerből. Csornai azonban Vas és Zala megyében is birtokos volt, e mellett neki zálogosította el Szigligetet Miklós király, és így birtokai - épp Csornát leszámítva - annak a németújvári uradalomnak a többi Újlaki-birtokkal való összeköttetését szolgálták, amely a legkevésbbé függött össze a többivel, és amely várnagyává épp Csornait nevezte ki Újlaki. 9 ' Újlaki saját és familiárisai birtokközpontjai a Dráva-Száva közén szinte szabályos távolságban helyezkedtek el Szávaszentdcmetertől Rácsáig és Szentjakabig, biztosítván a szerémségi és Kőrös-Verőce megyei Újlaki-uradalmak összeköttetését úgy, hogy a Száva-parti uradalmak segítségével Bosznia és Uszora elérhető legyen. A már említett Bakony-Vértes hegységekben fekvő Új-
